Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 277 — tekben rendeli el hivatalos feljelentésre is az illetékes bíróságok előtti eljá­rást s a jelen esetben a jogosult vadászati jogtulajdonos panaszfeljeleutést nem téyén, az idézett törvényczikk 27. §-ában körülirt kihágás elkövetése miatt történt elmarasztalás alól panaszlott felmentendő volt; — úgyszintén felmenteni kellett vádlottat a meglőtt és felhasználása folytán el nem koboz­hatott őzért kártérítés fejében megitélt 8 frt fizetése alól is, mert ez irány­ban semmiféle törvényes szabály nem intézkedik, — a lőfegyver elkobzása és mi czélra leendő értékesítése pedig a hivatott megyei szabályrendelet a kbtk. megfelelő rendelkezésein alapul. Idegen vadászterületen kutyával, hajtókkal és vadászfegyverrel engedély nélkül vadászás együttesen, a vadászati törvénynek nem 27. hanem 26. §-a szerint minősülő kihágást képez. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 1156. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a csákovai járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával, N. K. gazdasági ispán, tilos eszközökkel való orvvadászat miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 27. §-a alapján 100 frt pénzbüntetésben, nemíizethetés esetében 10 napi elzárásban, továbbá 4 frt eljárási és a felmerülhető tartásköltségek meg­fizetésében marasztaltatott el, és a fenforogni látszó jövedéki kihágás elbi­rálhatása végett az iratok a kir. pénzügyigazgatósághoz rendeltettek áttétetni, — az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgál­tatván: a kihágást minősitő és büntetést kiszabó részében megváltoztattatik; és minthogy panaszlott azon cselekménye, hogy a B. M. vadászterületén kutyával, hajtókkal és vadászfegyverrel engedély nélkül vadászott, az idé­zett törvény 26. §-a szerint minősülő kihágást képez, ez alapon marasztal­tatik el 10 frt pénzbüntetésben, mely nemfizethetés esetén egy napi elzá­rásra lesz átváltoztatandó. Ha valamely cselekmény a vadászati törvény 27. §-ába ütközik, ugyanazon cselek­mény egyszersmind nem büntethető a 26. §. alapján is, mivel a 27. §. nem ujabb ki­hágást, hanem a 26. §-ban meghatározott kihágásnak súlyosabb körülmények közti elkövetését állapítja meg. A m. kir. belügyminiszter 1893. évi 1765. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint N. város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával, illetve kiegé­szítésével K. J. cz—i lakos idegen vadászterületen engedély nélkül vadászás miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján 25 frt pénzbüntetésben, nem­fizethetés esetében 3 napi elzárásban, és orvvadászaton tettenérés alkal­mával álnév bemondása miatt ugyanazon törvényczikk 27. §-a alapján 100 forint pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén még 10 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, a lefoglalt fegyver elkoboztatni és az iratok a fenforogni látszó jövedéki kihágás elbírálása végett az illetékes kir. pénzügyigazgatósághoz áttétetni rendeltettek, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgál­tatván, az elsőrendű kihágásra vonatkozó rész töröltetik és panaszlott egye­dül a másodfokban terhére rótt kihágás miatt büntettetik meg a kimért 100 frt pénzbüntetéssel; mert, ha valamely cselekmény a vadászati törvény

Next

/
Oldalképek
Tartalom