Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 267 tében elsőfokulag terhére rótt vadászati kihágás vádja és következményei alól felmentetett s a felszámitott költségek kölcsönösen megszüntettettek, panaszos és vádlott által, utóbbi részéről az eljárási költségek megállapítása iránt, közbevetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván : az egész eljárás megsemmisíttetik; mert jelen esetben az, hogy panaszlottat terhelheti-e az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-ában körülirt kihágás, azon, bírói uton érvényesitendő magánjogi kérdés eldöntésétől függ, hogy a felek között létrejött szerződés értelmében 30 frtban megállapított tagsági dij mellett, panaszos jogosítva volt-e a kérdéses területen vadászni akkor is, midőn a részvételi dij 60 frtra emeltetvén, panaszlott a 30 írt többletet, annak fizetésére magát kötelezve nem érezvén, meg nem fizette, — vagyis, hogy a panaszos és többekkel együtt panaszlott között a vadászatjog gyakorlásának engedélyezése iránt létrejött szerződéses viszony, a panaszlott cselekmény idejében fennállott-e s ha igen, miképen állott fenn? Kertileg müveit és élő sövénynyel bekerített belső telken, mely nem is tartozik szororan a jogosult vadászterülethez, a vadászás nem képez tiltott cselekményt. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 84. sz. határozata: Budapest főkapitányának másodfokú Ítélete, mely szerint az I. kerületi kapitány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával E. J. kertész és Z. F. majoros, engedély nélkül és tiltott eszközökkel való vadászás miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 27. §-a alapján egyenként 100 frt pénzbüntetés megfizetésében, nemfizethetés esetében 10 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megtérítésében marasztaltattak el, az elmarasztaltattak által közbetett felebbezés és közvetlenül ide benyújtott felülvizsgálati kérvény folytán felülvizsgáltatván: megváltoztattatik és minthogy az e helyről elrendelt póttárgyalás adatai szerint, azon terület, a melyen a tőrök találtattak, kertileg müveit és élő sövénynyel bekerített belső telek, mely nem is tartozik a feljelentő vadásztársulat vadászterületéhez, panaszlottak az ellenük emelt vadászati kihágás vádja és annak jogkövetkezményei terhe alól felmentetnek. Azon cselekmény, mely szerint közösen osztatlanul birt erdőben az egyik tulajdonos megbízottja, a másik tulajdonos tudta nélkül vadászatot rendez, kihágást nem képez; a társtulajdonosnak azonban kártérítési igénye van, melylyel a rendes polgári perutra utasitandó. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 939. sz. határozata. A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a zs—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet megváltoztatásával M. József, P. László, B. Miklós, L. Vilmos, B. R. Miklós, M. Mór, Sz. B. József, az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján elsőfokulag terhükre rótt kihágás vádja és következményei alól felmentettek, de az ügyiratok a P. László, B. R. Miklós és Sz. B. József ellen fenforogni látszó jövedéki kihágás elbírálása végett az illetékes kir. pénzügyigazgatósághoz megküldetni rendeltettek; a menynyiben pedig M. József azon állítása, hogy a vadászat eredményét elszámolta, a valóságnak meg nem felelne, a vadászterület tulajdonosa — kártérítési igényének fentartásával — ellenében a birói útra utasíttatott, panaszos báró B. Józsefné B. Ida által közbetett febbezés folytán felülvizsgál-