Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 261 — nál fogva azzal hagyatik helyben, hogy a tanukat a helyi viszonyokhoz képest megillető tanuzási dijon kívül a megállapított eljárási költség azon része, mely az ezen ügyben eljárt ügyvédi munkadijjul állapíttatott meg, töröltetik, — mert annak kihágási ügyekben helye nincsen; továbbá, hogy az Ítélet panaszlott felettes hatóságával közöltetni rendeltetik. Az erdöőri igazolvány elkoboztatása kihágási Ítéletben nem mondható ki. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 712. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a lengyeltóti járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet kiegészítő helybenhagyásával, Szinyi János volt uradalmi erdővéd, idegen területen, tiltott időben engedély nélkül vadászás és nyul elejtése miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 26., 29. és 31. §-ai alapján 50—50 frt és 3 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 5—5 és 1 napi elzárásban, továbbá 4 frt 50 kr. eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el; — végül fegyvere és erdőőri bizonyítványa elkoboztatni rendeltetett, az elmarasztalt által közvetlenül ide benyújtott felebbezési kérvény folytán felülvizsgáltatván: a kihágás minősítése és a büntetés kiszabása tekintetében indokainál fogva helybenhagyatik, a fegyver és erdőőri bizonyítvány elkoboztatása iránti rendelkezés azonban hatályon kivül helyeztetik; mert az ezek iránti intézkedések a kihágás megtorlása végett hozott Ítélet keretébe nem, hanem külön eljárás sorára tartoznak, illetve a fegyver elkoboztatása tekintetében, az 1883. évi XXIII. t.-cz. 38. §-a értelmében a vármegyei közigazgatási bizottság az intézkedésre jogosított másodfokú hatóság; s végül a jogtalan vadászás által elkövetettként fenforogni látszó jövedéki kihágás elbírálása végett az iratok az illetékes m. kir. pénzügyigazgatósághoz áttétetni rendeltetnek. Az erdőőrnek hivatalos kötelessége teljesitésében a mező- és más erdőőrök segédkezni tartoznak ugyan, de ennek elmulasztásáért nem kihágási, hanem fegyelmi eljárás utján büntethetők. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 3103. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú ítélete, mely szerint a csurgói járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhag}Tásával B. J. földmíves idegen területen való vadászat által elkövetett kihágás miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján 50 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 5 napi elzárásban, T. Gy. és T. J. földmivesek, csurgói lakosok pedig orvvadászat miatt az idézett t.-cz. 27. §-a alapján 100—100 frt pénzbüntetésben, behajthatlanság esetén 10—10 napi elzárásban, továbbá egyetemlegesen 1 frt eljárási és külön-külön felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltattak el s az Ítélet a kir. adófelügyelőséggel — a fenforogni látszó jövedéki kihágás elbírálása végett — közöltetni rendeltetett, végre H. J. és P. P. mező- és erdőőrök a szolgálatbóli elbocsátásra ítéltettek és eskületételi bizonylataik elkoboztatni rendeltettek, az elmarasztalt B. J. által közbetett felebbezés folytán és hivatalból felülvizsgáltatván: T. Gy. és T. J.-re vonatkozó nem felebbezett részében érintetlenül, felebbezett részében pedig indokainál fogva helybenhagyatik. Azonban az ítéletnek H. J. és F. P. mező- és erdőőrökre vonatkozó része megsemmisittetik. Mert eltekintve attól, hogy az 1879. évi XL. t.-cz. 24. §-ának rendelkezése szerint