Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 21 megindítsa, de nem arra, hogy nevezettnek kiskorú gyermekei tartása iránt már most intézkedhessek: a felebbezett határozatok megváltoztatása mellett a fennebbi irányban kellett rendelkeznem. Oly kiskorúak örökbefogadása iránt, kiknek atyjuk él és kikre nézve a törvényes születés vélelme fennáll, az örökbefogadási szerződés az atyával kötendő meg, még akkor is, ha a kiskorúak az anyakönyvben törvénytelen születésüeknek volnának bejegyezve. Az örökbefogadási szerződés jóváhagyására az atya községi illetősége helyén illetékes gyámhatóság van hivatva. A m. kir. belügyminiszter 1893. évi 100,145. sz. határozata: K. K. D. G. és M. örökbefogadási ügyében a vármegyei árvaszék által, másodfokon a közig, bizottság gyámügyi felebbviteli küldöttsége által hozott határozatokat D. Zs. bpesti lakos felebbezése folytán felülvizsgálat alá vévén, következőleg határoztam: Az idézett, érdemükben egyező alsófoku határozatokat, melyek szerint D. Zs.-nek D. Gusztáv és Margit feletti atyai hatalma megszüntetett, feloldom és utasítom a vármegye árvaszékét, hogy a jelen ügyre vonatkozó összes iratokat illetékes eljárás végett Budapest fő- és székváros árvaszékéhez tegye át. Indokok : A jelen örökbefogadási ügy az iratokból kitünőleg a fő- és székváros árvaszéke előtt tétetett folyamatba E. G.-nek 30941/892. sz. a. iktatott kérvényével, mely szerint nejének, szül. T. J.-nak házasságukat megelőzőleg szül. törvénytelen gyermekei örökbefogadása iránti szerződést megerősítés végett beterjesztette. A most nevezett árvaszék azonban 1892. évi decz. hó 21-én 30941. és 31279. szám a. hozott végzéssel azon indokból, hogy az örökbe fogadni szándékolt kiskorúak anyja, T. A. nagy-abonyi születésű és odavaló illetőségűnek vélelmezhető és igy ez ügyben eljárni P. P. 8. K. K. vármegye árvaszéke illetékes, az iratokat a vármegye árvaszékéhez tette át, A vármegyei árvaszék az E. G. és T. Julianna között kk. T. Gusztáv és Margit örökbefogadása iránt kötött szerződést jóváhagyta és megerősítés végett a m. kir. igazságügyi miniszter úrhoz felterjesztette. A m. kir. igazságügyi miniszter ur azonban ezen örökbefogadási szerződést hozzám intézett átirata szerint nem erősítette meg, mert az örökbe fogadni szándékolt kiskorúak T. Juliannának D. Zs.-dal való házasságának tartama alatt születvén, mindaddig, míg törvénytelen születésük bíróilag kimondva nincs, törvényes születésüeknek és D. Zsigmondtól számlázottaknak tekintendők, daczára annak, hogy az anyakönyvbe törvénytelen születésüeknek vannak bejegyezve. Ebből kifolyólag, minthogy D. Zsigmond él s atyai hatalmától megfosztva nem lőn, az örökbefogadási szerződés vele kötendő meg. Midőn erről a vármegye árvaszékét 1893. évi 17,261. sz. a, kelt rendeletemmel értesítettem, egyszersmind megjelöltem az irányt, a mely szerint D. Zsigmond az örökbefogadási szerződésnek záros határidő alatt leendő megkötésére felhívandó. A menynyiben pedig nevezett az örökbefogadási szerződést megkötni nem akarná, atyai hatalma az 1877. évi XX. t.-cz. 22. §-a alapján megszüntetendő. A megyei árvaszéknek, mielőtt a most körülirt intézkedéseket foganatosította, tekintve, hogy az örökbefogadni szándékolt kiskorúak törvényes származásúaknak vélelmezendők, s igy nem anyjuk T. Julianna, hanem D. Zsigmond illetőségét követik, vizsgálata tárgyává kellett volna tenni, hogy az érdekelt kiskorúak gyámhatósági illetékessége alá tartoznak-e ? mert az ügy ezen állásában a gyámhatósági illetékességére vonatkozólag irányadóul többé nem a kiskorúak anyjának illetősége, mely az előbbi eljárás alapjául szolgált,