Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 191 — terhel a záróra megszegéséért a felelősség ? uj tárgyalás és uj elsőfokú íté­let hozatala rendeltetik el; végül az ítélet azon része, mely szerint E. L. a kbtk. 78. §-a alapján marasztaltatott, megváltoztatik s ő ezen kihágás vádja és következményei alól felmentetik; mert azon ténye, hogy a hatósági tila­lom ellenére a tánczmulatság folytatását megengedte, nem képez külön a kbtk. 78. §-ának súlya alá eső kihágást, hanem az idézett t.-czikk 76. §-a által toroltatik meg. Ott, hol a tánczmulatságok engedélyezése hatóságilag nincs szahályozva, ha valaki a községi elöljáróság engedélyével tánczmulatságot rendez, kihágásért nem büntethető. A m. kir. belügyminiszter 1893. évi 1783. sz. határozata : A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a m—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával V. A., N. Sz. és M. T. k—i lakosok hatósági engedély nélkül nyilvános tánczmulatságok rehdezése miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 76. §-a alapján egyenkint 10 forint pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 1—1 napi elzárásban, 0. R, o—i lakos gör. kath. lelkész pedig ugyanazon kihágásban való részesség miatt az emiitett törvény 76. és 26. §-ai alapján szintén 10 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 1 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerül­hető tartásköltségek megfizetésében marasztaltattak el, az elmarasztaltattak által beadott felülvizsgálati kérvény folytán felülvizsgáltatván, megváltozta­tik és panaszlottak a terhükre rótt kihágás vádja és annak jogkövetkez­ményei alól büntetendő cselekmény hiányában felmentetnek; mert a vár­megye alispánjának folyó évi márczius hó 21-én 13/kih. sz. a. kelt jelentése szerint a tánczmulatságok rendezéséhez szükséges hatósági engedély meg­szerzése tekintetében törvényes intézkedések életbeléptetve nincsenek, panasz­lottak pedig a község birája által 1892. évi május 1-én kiállított tánczenge­délylyel bírtak és így azon cselekményük miatt, hogy a szóban levő enge­délyt nem a járás szolgabírói hivatalától, hanem a községi bírótól eszközöl­ték ki. tekintve, hogy a panaszlottak, mihelyt tudomására jutottak annak, hogy a tánczmulatságok tartásához szükséges engedély iránt a járás főszolga­bírójához kell fordulni, ehhez képest jártak el, büntethetők nem voltak. d) Prostitivtio. Keresetképen űzött titkos kéjelgés előmozdítása miatt panaszlott csak ugy marasz­talható el, ha ellene e vád nem általánosságban emeltetik, hanem konkrét eset bizo­nyittatik be. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 2770. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a körmendi járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával özv. F. Józsefné, szül. V. Lujza körmendi lakos, a cselédszerző iparnak engedély nélkül gyakorlása miatt, az 1884. évi XVII. t.-cz. 158. §-a alapján 100 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 10 napi elzárásban, és titkos bordély­telep tartása, illetve keresetképen űzött titkos kéjelgés előmozdítása miatt, az 1876. évi XIV. t.-cz. 7. §-a alapján 150 frt pénzbüntetésben, nemfizet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom