Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

hetés esetében még 30 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az elsőrendű kihágásra vonatkozó részében — a kereskedelemügyi miniszter urnák elhatározása értelmében — indokainál fogva helybenhagyatik, a másodrendű kihágást illető részében azonban megváltoztattatik és panaszlott titkos bordélytelep tartása, illetve a keresetképen űzött titkos kéjelgés elősegitése miatt a közegészségügyi törvény alapján reá kirótt büntetés alól felmentetik; mert ámbár — az iratok tanúsága szerint — a járási főszolgabíró az 1876. évi XIV. t.-cz. 154. §-ában körülirt jogánál és kötelességénél fogva figyelmeztette vádlottat, hogy a titkos bordély tartástól tartózkodjék, bár továbbá ellene — az iratok szerint — többször merültek fel esetek, hogy lakásán foglalkozás nélküli nőszemélyeket titkos kéjelgésre való felhasználás czéljából rejteget; minthogy azonban az eljárás során ellene titkos bordélytartás miatt adott eset, vagyis, hogy mikor, ki űzte nála, illetve közvetitésével a titkos kéjelgést, el nem hozatott : e részben az alsóbb hatóságok által terhére rótt kihágás vádja s ennek következményekép reá kiszabott büntetés alól fel kellett menteni. Azon körülmény, hogy valamely cselédszerző egy volt bárczás) kéj nőt vendéglőbe szobaleánynak helyez el, kihágást nem képez. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 631. sz. határozata: Budapest főváros főkapitányának másodfokú Ítélete, mely szerint a VII. ker. kapitány által hozott elsőfokú Ítélet módosításával B. A. helyszerző cselédleánynak erkölcstelen életre való csábítása miatt az 1887. évi 1041. számú szabályrendelet 13. és 15. §-ai alapján, tekintettel a kbtkönyv' 21-ik §-ára 1 napi elzárás helyett 10 frt és még 10 írt pénzbüntetés megfizetésében, nemfizethetés esetében még 1 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megtérítésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az elsőfokú ítélettel együtt megváltoztatik és a vádlott fölmentetik, mert az által, hogy egy volt bárczás kéjnőt vendéglőbe szobaleánynak elhelyezett, kihágást nem követett el. A keritőnő az 1879. évi XL. t.-cz. 81^ §. alá vont kihágásban mint felbujtó vétkes és ezen szakasz alapján büntettetik. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 2069. sz. határozata: A város tanácsának másodfokú Ítélete, — mely szerint a város kap! tánya által hozott azon elsőfokú ítélet, hogy elsőrendű vádlott S. Rozália keresetképen űzött titkos kéjelgés miatt a m. kir. belügyminisztérium által 62,511/888. szám alatt megerősített bordélyügyi szabályrendelet 27. §-ába ütköző kihágásban vétkesoek kimondatik és ezért a szabályrendelet 52. §-ának a) pontja értelmében az 1879. évi XL. törvényczikk 81. §-a alap ján 8 napi elzárásra Ítéltetik; másodrendű vádlott G. ^ronné titkos kéjnő kerítése és kéjelgésre való alkalomadás miatt a fentebb hivatkozott szabályrendelet 46. §-ába ütköző kihágásban vétkesnek kimondatik és ezért ugyanazon szabályrendelet 52. §-ának b) pontja alapján 5 napi elzárásra és 50 frt pénzbüntetésre ítéltetik, I. r. vádlottra vonatkozólag helybenhagytott; ellenben