Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 190 — helyeken a közönség nagyobb szórakoztatására és élvezetére szolgáló zene tartására sem miniszteri rendetet, sem szabályrendelet szerint hatósági engedély nem szükséges, a vádlott terhére rótt cselekmény a kbtk. 76. §-ába ütköző kihágást nem képez. A korcsmáros azon cselekménye, hogy kihirdeti, miszerint bizonyos napon, bizonyos belépti dij befizetése mellett mindenki tetszésszerinti mennyiségű bort ihat, nyilvános mulatság engedély nélküli tartásának, tehát az 1879. évi XL. t.-cz. 76. §-ába ütköző kihágásnak nem minősithető. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 1599. sz. határozata: A város tanácsának másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával T. Antal korcsmáros, nyilvános mulatságnak engedély nélkül tartása miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 76. §-a alapján 50 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 5 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztattatik és panaszlott a terhére rótt kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól, tényálladék hiányában felmentetik; mert panaszlott az által, hogy hatósági engedély nélkül kihirdette, miszerint egy meghatározott napon és a meghatározott időn belül 1 frtért korcsmájában mindenki annyi bort ihatik, a mennyi belefér, nem követett el az elmarasztalás alapjául vett szakaszba ütköző kihágást, miután borának ily feltételek alatti kimérése sem az idézett törvényszakasz, sem a városi szabályrendelet 84. §-a alapján kihágásnak minősítve nem lett, a mennyiben ezek szerint csak nyilvános mutatványok, előadások és tánczvigalmak rendezéséhez kívántatik hatósági engedély. Hatósági tilalom ellenére a tánczmulatság folytatásának megengedése nem képez külön a kbt. 78. §-ának súlya alá eső kihágást, hanem az idézett törvény 76. §-a által toroltatik meg. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 2500. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú ítélete, mely szerint az E. jáiás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet F. Jakabra vonatkozó részének érintetlenül hagyásával, H. M. és neje T. községi lakosok, a törvényhatóságilag megállapított záróra megszegése miatt, az 1879. évi XL. t.-cz. 74. §-a alapján 50 ft\ pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 5 napi elzárásban, továbbá E. L. t—i lakos a hatósági engedély megszegésével rendezett tánczmulatság tartása és csoportosulás alkalmával a rend fentartása értelmében tett hatósági intézkedés megszegése miatt, az 1879. évi XL. t.-czikk 76. és 78. §-ai alapján 50—50 forint pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 5—5 napi elzárásban s az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltattak el, E. A. ellen pedig az elsőfokú Ítélet reá vonatkozó részének feloldása mellett, uj eljárás rendeltetett el. az elmarasztaltak által k Jzbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, nem felebbezett részében érintetlenül, E. L.-t a kbtk. 76. §-a alapján marasztaló rész indokainál fogva helybenhagyatik, H. M. és nejére vonatkozó részében az első ítélet megfelelő részével együtt feloldatik s nevezettek kihallgatásával azon körülménynek kiderítése végett, hogy ki az üzlet vezetője s igy kit