Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 189 — mulatságnak engedély nélkül történt rendezése miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 76. §-a alapján 5 írt pénzbüntetés megfizetésében, nemfizethetés esetében 1 napi elzárásban, továbbá az eljárási s a felmerülhető tartási költségek megtérítésében marasztaltatott el, egyúttal a 9 frtnyi engedélydij utólagos megfizetésére köteleztetett; az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztattatik s vádlott a terhére rótt kihágás vádja s következményei alól felmentetik. Mert az idézett törvényszakaszba ütköző kihágást csak azon tánczmulatság rendezése képez, melyre a hatóság engedélye szükségeltetik. Minthogy a panasz tárgyává tett cselekmény, hogy t. i. vádlott, bár nyilvános látogatás czéljaira rendelt, de nem nyilvános helyiségben, a budapesti zenekedvelök egylete helyiségében, leányának lakodalma alkalmával minden belépti dij nélkül, saját költségén, a nélkül, hogy a hatóságnak bejelentette volna, táiiczmulatságot rendezett, az 1875. évi XXV. t.-cz. 7. §-ában felsorolt, hatósági engedélyhez kötött mulatságok egyikéhez sem sorozható; minthogy továbbá ez idő szerint oly szabályrendelet, vagy rendőri szabály, mely a vádbeli cselekményt büntetni rendelné, fenn nem áll: vádlottat a terhére rótt kihágás vádja s következményei alól felmenteni kellett. Az állitólagos bélyegrövidités iránti lelet felvételének — a pénzügyminiszter ur kijelentése szerint, — jelen esetben helye nem lehet, mert az illetékszabályok szempontjából megrövidités vagy kihágás fenn nem forog. Vádlott ugyanis a fentebb leirt tánczvigalom engedély nélküli megtartása miatt sem az illetékdijjegj^zék 13. tételének IV. 3. pontja, sem ugyanezen tétel IV. 4. pontja alapján nem kötelezhető az ott megállapított illetékek lerovására; de az idézett tétel IV. 2. pontja alapján sem követelhető tőle az 1 frtnyi bélyeg-illeték, mert ő, ha rendőri szabály értelmében köteles lett volna is, a nem nyilvános helyen belépti dij nélkül tartandó tánczvigalom rendezhetése czéljából a hatósági engedély iránt folyamodni — az ebbeli folyamodványt tényleg nem adta be. Az, ha valakinek korcsmájában, vagy annak udvarában egy hárfás és hegedűs zenélése mellett a mulató vendégek közül néhány tánczra kerekedik, engedély nélküli tánczmulatság tartása által elkövetett kihágásnak nem minősithető. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 4930. sz. határozata: Budapest főváros főkapitányának másodfokú Ítélete, mely szerint a kerületi kapitány által hozott elsőfokú Ítélet módosításával D. Pál korcsmáros, engedélynélküli tánczmulatság tartása miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 76. §-a alapján 10 frt pénzbüntetés megfizetésében, nemfizethetés esetében 1 napi elzárásban, 5 frt városi és 1 frt rendőri, engedélydij megfizetésében; 2. nevének be nem mondása miatt pedig az id. t.-cz. 43. §-a alapján 5 frt pénzbüntetésben, behajthatlanság esetén 1 napi elzárásban, továbbá az eljárási s a felmerülhető tartási költségek megtérítésében marasztaltatott el, egyúttal ellene 1 frt bélyegilleték fejében a hivatalos lelet felvétetni rendeltetett, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: a kbtk. 43. §-ába ütköző kihágásra vonatkozó részében indokainál fogva helybenhagyatik. Többi részében azonban megváltoztattatik s panaszlott D. Pál a hivatkozott t.-cz. 76. §-ába ütköző kihágás miatt ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetik; mert az, hogy panaszlott udvarában egy hárfás és egy hegedűs zenélése mellett a mulató vendégek közül néhányan tánczoltak, az 1875. évi XXV. t.-cz. 7. §-ában felsorolt mulatságok egyikének sem tekinthető s igy, miután a korcsmákban vagy más mulató