Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 188 — deletet sem, mert a folyó évi augusztus 8-án 316/kih. szám alatt kelt alispáni jelentés szerint a vármegyének nincs oly szabályrendelete, mely által a kaláka-tánczmulatságoknak rendőri felügyelet szempontjából a községi elöljárónál vagy szolgabirónái való bejelentése elő van irva; minthogy továbbá a hivatkozott alispáni jelentésben emiitett azon gyakorlat, mely szerint a vármegye területén a kaláka-tánczmulatságok mindig csak engedély mellett rendezhetők, a törvény által kivánt szabályrendeletet nem pótolja, ez okoknál fogva panaszlott K. A.-t a terhére rótt kihágás vádja és következményeinek terhe alól — törvényes alap hiányában fel kellett menteni. A kbt. 76. §-a szerint csak azon mulatság rendezése és tartása képezhet büntető cselekményt, melyre a hatóság engedélye szükséges, de ha a korcsmahelyiségben tartatni szokott zene mellett néhány vendég tánczra kerekedik, ez magában véve nem büntethető. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 1652. sz. határozata: Budapest főkapitányának másodfokú Ítélete, mely szerint a ker. kapitány által hozott elsőfokú Ítélet módosításával M. I. korcsmáros bejelentés nélküli tánczmulatság tartása miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 76. §-a alapján 20 írt pénzbüntetés megfizetésében, nemfizethetés esetében 2 napi elzárásban, továbbá 6 frt engedély díj, valamint az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megtérítésében marasztaltatott el, egyúttal 1 frt bélyegilleték erejéig a hivatalos lelet felvétetni rendeltetett, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztattatik s panaszlott az ellene emelt vád és következményei alól felmentetik. Mert a kbtk. 76. §-a szerint csak azon mulatságnak rendezése, illetve tartása képezhet büntető cselekményt, a melyre a hatóság engedélye szükséges. Minthogy pedig panaszlott korcsmájának kerti helyiségében — a megejtett pótvizsgálat szerint az 1875. évi XXV. t.-cz. 7. §-ában felsorolt s hatósági engedélyhez kötött mulatságoknak vagy ünnepélyeknek egyike sem tartatott; minthogy továbbá az 1884. évi 743. kgy. sz. a. alkotott szabályrendelet 10. §-a szerint korcsmákban, a melyekhez panaszlott korcsmája is számitható ; vagy azok udvari és kerthelyiségeiben a zenélés éjjeli 12, illetve 11 óráig meg van engedve: ezeknélíögva a vádlott terhére rótt azon cselekmény, hogy eltűrte, mikép a korcsmájának kerti helyiségében éjjeli 11 óráig tartott zene mellett a mulató vendégek közül néhányan tánczoltak, büntethető cselekményt egyáltalában nem képez, annál kevésbé, mert feljelentő rendőr által nem is állíttatik, hogy panaszlott korcsmahelyiségeiben bármi rend és csendzavarás történt volna, Az, hogy valaki nyilvános látogatás czéljaira rendelt, de nem nyilvános helyiségben, családi ünnepély alkalmából a hatóság engedélye és belépti dij nélkül való tánczvigalmat rendez, tánczmulatságnak engedély nélküli rendezése által elkövetett kihágásnak nem minősithető. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 781. sz. határozata: Budapest főváros főkapitányának másodfokú Ítélete, mely szerint az elsőfokú ítélet olykép lett kiegészítésével, hogy a vádlott ellen bélyegilleték fejében 1 frt erejéig a hivatalos lelet felvétetni rendeltetett, Sch. A. táncz-