Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 13 kedésével együtt feloldom. A másodfokú határozat azon részét, mely az elsőfokú határozatnak a gyermekeivel érintkezni óhajtó anya ebbeli kérelmének helyt nem adható intézkedése feloldása mellett 0. Arthur hg.-et a nála levő kk. Alinka es Gyalma gyermekeknek anyjukkal leendő érintkezhetésök végett az anya által előzetesen jelzendő időben N. városba az árvaszéki elnök hiv. helyiségébe leendő beküldésére kötelezte ; továbbá kimondotta, hogy az anya Zuard es Aydna nevü kk. gyermekeivel azon intézetben, hol vannak, az intézeti szabályokhoz képest érintkezhetik, a vmegyei árvasz. által az alább következő utasítás folytán hozandó határozat jogerőre emelkedéséig, tehát ideiglenesen érvényben fentartom. A vmegyei árvaszéket utasitom, hogy nevezett kk.-ak kiadása, illetve a velők való érintkezhetés iránt az anya által előterjesztett kérelmet az általa az 1590/93. sz. a. beadványban megnevezett legközelebbi rokonok meghallgatásával, esetleg nyilatkozatuk bekivánásával sürgősen újból tárgyalja és a kiíejlendőkhöz képest a kérelem érdemében az 1877. évi XX. t.-cz. 13. §-a rendelkezéseinek figyelembe vételével uj határozatot hozzon. Indokok: Válóperben levő vagy különváltan élő szülők kk. gyermekének a szülők között vitás tartása, tartási és neveltetési költségük megállapítása iránt a bíróság ebbeli jogerős Ítéletéig az 1877. évi XX. t.-cz. 13. §-a értelmében a gyámhatóság van hivatva, a tényállás kinyomozása és a legközelebbi rokonok meghallgatása után intézkedni. A fenforgó gyermektartási vitás ügyben azonban az anya által megnevezett legközelebbi rokonok id. t.-cz. világos rendelkezése ellenére meghallgatva nem voltak. Az eljárás ezen hiánya szolgáltatott okot arra, hogy a megfelebbezett határozatoknak a kk. leánygyermekeknek az anya által kérelmezett kiadására és tartására vonatkozó intézkedéseit feloldva, a vmegyei árvaszéket az ügynek törvén}'Szerü uj tárgyalására és ezen tárgyaláson kifejlendőkhöz képest uj érdemleges határozatra utasítsam. Annak, hogy a II. fokú határozatnak az anya és gyermekei közötti érintkezésre vonatkozó, az ügy jelen állásához képest megokolt, czélszerünek tekinthető intézkedését ideigL tartottam fenn, indokát az képezi, hogy addig is, mig az árvaszék szabályszerű tárgyalás alapján hozandó ezen kérdésre is kiterjedő határozata jogerőre emelkedik, az anyának gyermekei láthatására és azokkal való érintkezhetésére alkalom adassék. Ha különváltan élő házastársak kiskorú gyermekét az anya ismételten elhagyja, akkor a törvény azon rendelkezése, hogy a kiskorú gyermekek életük 7-ik évéig rendszerint az anyánál hagyandók — mellőzendő s a kiskorú az atyához adandó. A m. kir. belügyminiszter 1-S94. évi 69,997. sz. határozata: Válóperben álló dr. K. E. és neje, P. J. kiskorú gyermekének E.-nek, melyik szülőnél tartása iránt az E. városi árvaszék előtt folyamatba tett, ez által elintézett s dr. K. E. felebbezésére a közigazgatási bizottság gyámügyi felebbviteli küldöttsége által megvizsgált ügyet, dr. K. E. további felebbezése folytán felülvizsgálván, következőleg határoztam: Az idézett másodfokú határozatot, mely helybenhagyta az elsőfokú határozat azon intézkedését, hogy dr. K. E. tartozik nevezett kiskorú fiát anyjának P. J. 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett átadni, megváltoztatom s akkép intézkedem, hogy a nevezett kiskorút az atya dr. K. E. tartsa magánál. Indokolás: Az iratokból kétségtelenül kitűnik, hogy P. J. kiskorú gyermekét ismételten elhagyta. E tette mentségére nemcsak oly okokat, melyek annak erkölcsi beszámítását enyhítenék, föl nem hozott, de egyáltalában tettének védelmet