Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 174 személy előtt használtattak, minthogy továbbá azok a tanuk egy része által a lelkésznek elpanaszolhattak: bebizonyitottnak volt elfogadandó, hogy a panaszolt kifejezések, habár azok magánháznál használtattak is, többek előtt, tehát nyilvánosan ejtettek ki és közbotrányt okoztak. Ugyanazért vádlottat bűnösnek nyilvánította a kir. Ítélőtábla a jelen Ítélet szerint, mivel a kérdéses kifejezések Istenre meggyalázó természetűek voltak. 4. Családi állás elleni kihágás. Az izraelita anyakönyvek vezetése tárgyában 1885. évi 1924. elnöki szám alatt kiadott vallás- és közoktatási miniszteri szabályrendelet elleni kihágások harmadfoka elbirálása a belügyminiszter hatáskörébe tartozik. A. m. kir. belügyminiszter 1888. évi 2342. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a L. város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú Ítélet büntetésre vonatkozó részének megváltoztatásával N. N. izraelita kántor, meghatalmazás nélkül eszközölt esketés és ezen szertartás bejelentésének elmulasztása miatt, az 1885. évi 1924. elnöki szám alatt kelt vallás- és közoktatási miniszteri körrendelettel, az izraelita anyakönyvek vezetése tárgyában kiadott szabályrendelet 10. §-a alapján, 75 forint pénzbüntetésben marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgálván, indokainál fogva helybenhagyatik, azon hozzáadással, hog}T a kiszabott pénzbüntetés helyébe, behajthatlanság esetében 8 napi, saját költségen töltendő elzárás lép (kbtk. 22. §). Keresztelési bizonylatnak az illetékes lelkészi hivatalhoz meg nem küldése miatt elkövetett kihágás, a keresztelés tényét követő nyolca nap lejártával lévén befejezve, a kihágás elévülésének kezdete is ezen naptól számitandó. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 555. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a gy—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával: S. Gyula róm. kath. lelkész az ev. ref. vallású E. Ignácz és róm. kath. vallású H. Eszter vegyes házasságából származott s nevezett lelkész által 1891. évi márczius 7-én Ignácz névre megkeresztelt figyermek; továbbá az ev. ref. vallású K. Perencz és róm. kath. vallású B. Hermin vegyes házasságából származott s nevezett lelkész által 1891. évi ápril hó 21-én megkeresztelt Béla nevü fiúgyermek keresztelési bizonylatának az illetékes ev. ref. lelkészi hivatalhoz meg nem küldése miatt az 1890. évi 10,086. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet alapján, az 1887. évi VIII. t.-cz. 2. §-ában megjelölt czélokra fordítandó 100 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 10 napi elzárásban és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, akkép változtatik meg, hogy vádlott a K. Bélára vonatkozó keresztelési bizonylatnak az ev. ref. lelkészi hivatalhoz meg nem küldése miatt, az 1890. évi 10,086. számú vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet alapján 50 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 5 napi elzárásban marasztaltatik a felsorolt