Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 165 — szeritették, vagy tettleg bántalmazták volna; másrészről pedig a használt kifejezések becsületsértő természetiteknek nem tekinthetők, és igy sem a btk. 165. §-ában körülirt hatóság elleni erőszak bűntettének, sem a btk. 262. §-a szerint minősülő becsületsértés vétségének jelenségei fenn nem forogván, az ügyiratoknak a kir. bírósághoz áttételére elegendő támpont nem létezik: jelen másodfokn Ítélet megsemmisíttetik s az ügy fokozatos érdemleges felülvizsgálása elrendeltetik. Szolgálatban levő rendőr valamely magántermészetű ügy kiegyenlítése czéljából valakit bizonyos követelés kifizetésére felszólítani jogosítva nincs, illetve az ily alkalommal ellene netán használt sértő kifejezések hivatalból nem üldözhetők. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 6447. sz. határozata: A város tanácsának másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával Sz. G. szolgálatban levő rendőrnek szóval történt megsértése által elkövetett kihágás miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 46. §-a alapján 30 írt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 3 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el; az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztattatik, és panaszlott a terhére rótt kihágás vádja és következményei alól felmentetik. Mert a feljelentő rendőr az által, hogy egy magántermészetű vitás ügy kiegyenlítése czéljából éjnek idején panaszlotthoz ment és őt a követelt fuvar kifizetésére egyenesen felszólította, hatáskörét túllépte és igy a panaszlott által használt sértő kifejezésekkel nem hivatalos eljárása közben illettetett, minélfogva panaszlott fel volt mentendő. A bíróság részéről kézbesített idézvény vagy más irat megsemmisítése kihágást nem képez, mert azon irat az illetőnek szabad rendelkezésre bocsáttatott. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 3525. sz. határozata: A város tanácsának másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítélet módosításával, F. M. kézbesitvény és kézbesítő ív széttépése miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 47. §-a alapján 2 frt pénzbüntetésben, nem fizetés esetén 1 napi elzárásban marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: az elsőfokú Ítélettel együtt feloklatik s vádlott felmentetik; mert a vádbeli cselekmény az elmarasztalás alapjául vett törvényszakaszba ütköző kihágás tényálladékának nem tekinthető s vádlott pusztán azon cselekménye miatt, hogy a kir. járásbíróság idézvényét, helyesebben egy kisebb polgári peres ügyben hozott ítéletről szóló s részére kiadványozott és neki kézbesített iratot megsemmisített, különben sem büntethető, mert azon irat a kézbesítés által neki szabad rendelkezésére bocsáttatván, azzal tetszése szerint bánhatott el, őt illetvén az annak megsemmisítése miatt netalán támadható hátrány vagy károsodás is; azon cselekményeért pedig, hogy a kézbesitvénynyel együtt.a vele csak aláírás végett közlött kézbesítési ivet, mely a bírósági iratok kiegészítő részét s a bírói hivatal tulajdonát képezi, szintén megsemmisítette, a kézbesítési ivet kiállított járásbíróságnak állott volna jogában (esetleg megfelelő rendbüntetés alkalmazása mellett annak idején) kérdőre vonni. Az imént felhozottaknál fogva tehát vádlottat felmenteni kellett.