Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 159 mert vagy jelvényt tüz ki vagy nyilvánosan használ, árul vagy másként terjeszt, a melynek kitűzése vagy használata, azon okból, mert azok az állam törvényes intézményei iránti ellenséges irányzatok jelzéséül szolgálnak, miniszteri rendelet által tiltva van». A kihágási büntetőtörvénykönyv ezen szakasza által körülirt kihágás tényájladéka megállapittatásának előfeltétele az, hogy bizonyos egyedileg meghatározott zászló, ezimer vagy jelvény miniszteri rendelet által eltiltva legyen azon okból, mert azok az állam és ennek törvényes intézményei iránti ellenséges irányzat jelzéséül szolgálnak. Idegen jelvény, zászló vagy ezimer használata tárgyában a m. kir. belügyminisztérium részéről 1874. évi július hó 6-án 26.559. sz. a. és 1885. évi november hó 24-én 62,693. sz. a. kiadott rendeletek ily irányban tilalmat nem tartalmaznak. A 26,559/874. sz. alatt kelt rendelet nyilvános helyeken és összejöveteleknél kizárólag az 1848. évi XXI. t.-cz. által meghatározott nemzeti színek és czimerek használatát rendeli meg s más idegen zászló, ezimer vagy jelvénynek használatát eltiltja ugyan, de a rendeletnek szószerinti értelme szerint, ezen tilalomnak alapja az, hogy a nemzeti szin és ezimer minden nemzet saját állami önállóságának külső jelzésére szolgálván, az az állami felsőbbség jelvénye; idegen ezimer vagy zászló jogositatlan használata tehát az illető állam területi épsége és állami fenhatósága ellen intézett merényletet képez. Az utóbb emiitett rendelet által pedig (62,693/885.) csakis az előbbi rendeletben foglalt tilalom van megújítva. Kivétel nélkül minden más, mint az 1848. évi XXL t.-cz által meghatározott magyar nemzeti zászló, ezimer és jelvény használatára vonatkozólag, ezen idézett rendeletek által az ország területi épsége, az állami fenhatóság sérthetetlensége szempontjából elrendelt általános tilalom tehát nem azonosítható az állam elleni ellenséges irányzat jelzése czélzatából feltételezett azon tilalommal, a melynek áthágása a kbtk. 36. §-a által van büntetéssel sújtva. Ezen elvi álláspont van érvényre emelve a magy. kir. belügyminisztériumnak 62,693/885. szám alatt kelt rendeletének azon intézkedésével is, mely a 26,559/74. sz. a. rendeletben foglalt általános tilalom megújítása mellett, eme tilalom áthágását rendeletileg a kbtk. 1. §-ának 2. pontja alapján, önálló kihágásnak minősiti s büntetéssel sújtja. Idegen ország szineit feltüntető jelvény használata tehát egymagában véve nem állapítja még meg a kbtk. 36. §-ában körülirt kihágásnak tényálladékát, hanem az csakis a 62,693/85. sz. a. kelt belügyminiszteri rendelet által megállapított kihágás tényálladékát képezheti. Miniszteri rendelet által kihágásnak minősített cselekmény elbírálása pedig az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 41. §-a 4. pontja rendeletéhez képest a közigazgatási hatóságok hatáskörébe van utalva, a mennyiben kifejezetten a járásbíróságok hatáskörébe nem utaltatik. Ezen kivétel a jelenleg elbírálás tárgyát képező esetnél nemcsak hogy fenn nem forog, de e rendeletben egyszersmind az is ki van mondva, hogy az általa kihágásnak minősített cselekmény az 1880. évi XXXVII. t.-cz. által nyert felhatalmazásnál fogva, a m. kir. igazságügyminiszterrel egyetértőleg kiadott belügyminiszteri rendelet által szabályozott eljárás szerint, az ott megállapított hatóságok által büntetendő s a közigazgatási hatóság hatáskörét erre nézve kifejezetten fentartja. Ezek szerint tekintve, hogy az alsó bíróságok nem jártak el saját illetékes hatóságuk körében, a midőn vádlottak ellen idegen jelvény használata miatt emelt panasz alapján, a panasz tárgyává tett cselekményt, mint a kbtk. 36. §-ába ütköző kihágás esetét elbírálták; mert a panasz tárgyává tett cse-