Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 155 — sak, hamisítottak vagy más büntetendő cselekmény által koholtak; illetőleg oly bizonyítékokat hoz fel, melyek alapján az elitélt felmenthető lenne. Miután azonban az elmarasztalt se az ujrafelvétel iránt beadott kérvényében, se az annak folytán megtartott tárgyalás folyamán oly bizonyítékokat fel nem hozott, a harmadfokú és jogerős Ítélet után nem érdemleges marasztaló Ítélet lett volna hozandó, hanem ügyének ujrafelvétele iránti kérelmével határozatikig elutasítandó lett volna. Kihágási perújítás esetén, az uj eljárás csak a perujitóra nézve indítandó meg. Az ítéletben megnyugodott felekre nézve a perújítás ki nem terjeszthető. A m. kir. belügyminiszter 1893. évi 593. sz. határozata : Budapest főváros főkapitányának másodfokú ítélete, mely szerint az n. ker. kapitány által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával, a 760/92. sz. elsőfokú 1054/92. sz. másodfokú és 1045/92. sz. harmadfokú alapügybeli ítéletek hatályon kivül helyezése mellett, elsőrendű vádlott R. J. és másodrendű vádlott M. J. mészárosok levágott marha húsának a városba behozatala miatt, az utóbbi vádlott mint bűnrészes a kbtk. 26. §-ának alkalmazásával, a vonatkozó városi szabályrendelet 10. §-a és az 1879. évi XL. t.-cz. 104. és 21. §-ai alapján 5—5 írttal megváltható 1 — 1 napi elzárásban és 100 — 100 frt pénzbüntetés megfizetésében, nemfizethetés esetében még 10—10 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltattak el, az elmarasztaltak által közbetett . felebbezés folytán felülvizsgáltatván, másodrendű vádlott M. J.-re vonatkozó részében indokainál fogva helybenhagyatik, ellenben elsőrendű vádlott R. J.-t illető része tekintetében, törvényszerűség hiánya okából megsemmisíttetik és ezen panaszlott ellenében a további eljárás beszüntettetik; mert R. J. ezen ügyben az 1892. évi január hó 27-én 760. sz. a hozott alapügybeli elsőfokú ítélettel, az ellene emelt kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól felmentetett és nevezett panaszlott az Ítéletben megnyugodván, annak sem hivatalból, sem magánpanaszosként felebbezéssel vagy bárminemű jogorvoslattal meg nem támadott része végleg jogerőre emelkedett, a mint ezen körülmény az 1054/92. sz. másodfokú és 1045/92. B. M. sz. harmadfokú határozatokban érintetlenül hagyás által kifejezést is nyert; minek folytán a csupán az alapügyben elmarasztalt M. J. által emelt perujitási kérelem következtében folytatott uj eljárás csakis nevezett perujitó irányában és nem egyúttal a másik alapperbeli volt panaszlott R. J. ellenében is lett volna ismét kiterjesztendő. Minélfogva a perujitási ügyben hozott alsóbbfoku ítéleteknek ekképen törvényszerű alap nélkül hozott része megsemmisítendő és R. J. panaszlott ellen a további eljárás beszüntetendő volt, Ha a jogérvényes harmadfokú kihágási ítélet meghozatala után igazoltatik, hogy az illető a kihágás elkövetésekor elmebajban szenvedett, akkor újra felvételnek van helye. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 611. sz. határozata: Sebes hajtás miatt elitélt V. Károly bérkocsi-tulajdonos elmezavara tárgyában tett jelentésére válaszolom a főkapitányságnak, hogy jelen ügyben az Elj. szab. 95. §-ánál fogva az 1880. évi 2265. sz. igazságügy miniszteri rendelet 102. §-a alapján, újra felvételnek van helye, mert a budapestangyalföldi m. kir. országos elmebetegápoldának f. é. január hó 14-én 112.