Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 152 — vagy további létfentartásának lehetetlenné tétele mellett; miután pedig folyamodók nagyobb részénél, a bemutatott községi bizonyítványban igazolt vagyoni állapotuk folytán, a pénzbüntetés behajtása által anyagi tönkrejutás következhetnék be; miután továbbá az utóbbi szempontoknak az idézett körrendelet határozmányainak figyelembe vételével való fenforgását legalaposabban az elsőfokú hatóság bírálhatja el, ennélfogva a ki nem elégítő indokon alapuló határozatok megsemmisítendők és az elmarasztaltak kérelmének ujabb megfontolás tárgyává tételére és ujabb határozat hozatalára volt az illetékes hatóság utasítandó. Kihágási ügyben elitélt egyén a kiszabott pénzbüntetést az itélet jogerőre emelkedésétől számítva 15 nap alatt tartozik lefizetni, s csak ha ezen határidő alatt le nem fizettetnék, lehet és kell az elitélt ellen a végrehajtást folyamatba tenni. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 2707. sz. határozata: Az alispáni jelentés elintézésekép T. S. közvetlenül ide beadott abbeli kérvényének, hogy az ellene folyamatba tett s harmadfokú Ítélettel végérvényesen elintézett kihágási ügye újra felvétessék s a további eljárás fölfüggesztessék, értesíttetik, hogy folyamodó kérelme teljesíthetőnek nem találtatott s a vármegye alispánjának elsőfokú határozata helybenhagyásával nevezett T. 8. az előbb érintett harmadfokú itélet ellen beadott előterjesztésével elutasittatott, harmadfokban is helybenhagyatik. Egyidejűleg azonban értesíttetik, hogy az elsőfokú hatóság az itélet végrehajtása körül szabályellenesen járt el akkor, midőn mult évi június hó 11-én 75. kih. sz. alatt kelt nyílt rendeletével elmarasztaltat a harmadfokú itélet kézbesítése előtt a pénzbüntetés helyébe megállapított elzárás kiállására hivta fel. Az 1880. évi 38,547. szám alatt kiadott itteni körrendelet mellékletét képező utasítás. 1. pontja szerint ugyanis az elitélt a kiszabott pénzbüntetést az itélet jogerőre emelkedésétől (mely a harmadfokú Ítéletnél annak kihirdetése vagy kézbesítése napján áll be) számított 15 nap alatt tartozik fizetni, s csak ha ezen határidő alatt le nem fizettetnék, lehet és kell az elitélt ellen a végrehajtást ugyanazon utasítás 3. pontja értelmében folyamatba tenni, illetőleg ugyanazon utasítás 4. a) pontja értelmében, ha az elitélt teljes vagyontalansága már előzetesen, hitelt érdemlőleg igazoltatott, vagy az a végrehajtás folyamán kiderült, a vagylagosan megállapított szabadságvesztés büntetés foganatba vehető. A fenforgó esetben tehát a pénzbüntetés helyett megállapított elzárás alkalmazásának csakis a harmadfokú itélet kézbesítésétől számított 15 nap eredménytelen eltelte után volt helye. Valamely .ügy kegyelmi útra tartozhat, ha az hatósági intézkedés tárgyává többé már nem tehető. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 545. sz. határozata: Sz. M. b—i lakosnak a kih. elj. szab. 72. §-a alapján reá kiszabott pénzbírság legfelsőbb kegyelem utján leendő elengedése iránt benyújtott felségfolyamodványát, melyet a vármegve alispánja legfelsőbb helyre leendő felterjesztés végett — az összes ügyiratok kíséretében — ide felterjesztett, oly értesítéssel küldöm vissza, hogy nevezett kegyelmi kérvénye a jelen esetben mint rendes beadvány tekintendő s elbírálása a fokozatos hatóság — a vármegye alispánja — elé tartozik. Ugyanis a fokozatos hatóságnak az