Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

alsóbb hatósági határozatot rendszeres jogorvoslat hiányában is jogában áll törvényszerűség szempontjából (például nem forog-e fenn valamely semmisítő ok) vizsgálat tárgyává tenni s a fenforgó körülményekhez képest intézkedni. Valamely ügy kegyelmi útra akkor tartozhat, ha az hatósági intézkedés tárgyává többé már nem tehető. Kihágási ügyekben az elmarasztaltak ellen addig, mig az ítélet jogerejüvé nem vált, semmiféle, tehát biztosítási végrehajtásnak sincs helye. A m. kii-, belügyminiszter 1888. évi 1620. sz. határozata: D. J. gör. kath. lelkésznek közvetlenül hozzám beadott felfolyamodását, melyben nevezett a megye alispánjának folyó évi márczius hó 22-én 137. kih. szám alatt hozott s a r—i járás szolgabírójának folyamodó ellen kihágási ügyből kifolyólag biztosítási végrehajtást elrendelő végzését helybenhagyó határozatát megsemmisíteni kéri, miután azt panaszló közvetlenül beadott kérvényével visszavonta, elintézetlenül a visszavonó kérvény nyel együtt azon megjegj'zéssel küldöm meg további szabályszerű eljárás végett, hogy kihágási ügyekben az elmarasztaltak ellen addig, mig az Ítélet jogerejüvé nem vált, semmiféle végrehajtásnak helye nincs. A mennyiben kihágás miatt elitélt egyénre jogerős Ítélettel kiszabott pénzbüntetés csak az illetőnek esetleg csekély ingatlan vagyonára vezetendő végrehajtás utján lenne beszedhető, ezen körülmény nem a legfelsőbb kegyelmi tény gyakorlásának ajánlatba hozásához, hanem a pénzbüntetésnek megfelelő elzárásra leendő változtatásához szolgálhat okul. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 5683. sz. határozata: Zs. Gy. és S. D. felségfolyamodványát, melylyel a reájuk közegészségelleni kihágás miatt jogerős Ítélettel kiszabott pénzbüntetésnek legfelsőbb kegyelemből leendő elengedéseért esedeznek, oly értesítéssel küldöm vissza a vármegye közönségének, miszerint nem találtam okot arra nézve, hogy a kérelem tárgyában a legfelsőbb helyre hivatalból felterjesztést tegyek; mert elmarasztalt folyamodók cselekményük tiltott voltának teljes tudatával bírtak ; azon körülmény pedig, hogy a pénzbüntetés behajtása csakis csekély ingatlan vagyonukra vezetendő végrehajtás utján, s ez által anyagi helyzetük tönkretételével volna eszközölhető, a fenforgó esetben nem a legfelsőbb kegyelmi tény gyakorlásának ajánlatba hozására, hanem a pénzbüntetésnek az 1886. évi 4064. számú belügyminiszteri körrendelet figyelembe vételével megfelelő elzárásra leendő átváltoztatására szolgálhat okul.