Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 120 s a valódi tényállásnak íelderitése végett, hogy t. i. vádlott mily büntetendő cselekvényt követett el, melynek következményekép tőle a lőfegyver is elkobzandó; továbbá, miszerint való-e, hogy H. községben erdőterület nincs-e ? uj tárgyalás és az elj. szab. 69. §-ának szem előtt tartásával uj elsőfokú Ítélet hozatala rendeltetik el. Kihágási ügyekben hozott Ítéletet az illető előljáró hatóság főnöke, a felebbezésre vonatkozó feljegyzést pedig az Ítéletet kihirdető hatósági személy köteles aláirni. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 5676. sz. határozata: A kihágási tárgyalások alkalmával tapasztaltatott, hogy az elsőfokban eljáró ker. kapitányok az Ítéletet tartalmazó iven némely esetekben az Ítéletet írják alá és alább azon feljegyzés, hogy az ítélet felebbeztetett, nem iratik alá; ugyanazért elrendelem, hogy ugy az ítélet, mint a felebbezésre vonatkozó feljegyzés is, és pedig első az Ítéletet hozó ker. kapitány, a felebbezésre vonatkozó rész az által, a ki az ítéletet kihirdeti, mindenkor aláirassék. Ugyanezen eljárás követendő másodfokban a főkapitányi hivatal által is, egyszersmind az elsőfokú hatóság e részbeni eljárása általa legpontosabban ellenőrzendő. Ezen rendeletem érdekeltekkel azzal közlendő, hogy annak pontos megtartásáért személyesen tétetnek felelőssé. Az elkövetett kihágás, a marasztaló Ítéletben, az alkalmazott törvény vagy rendelet illető szakaszára való hivatkozáson kivül, mindig meg is nevezendő és tüzetesen körülírandó. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 1201. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú ítélete, mely szerint a kecskeméti felső járás szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával N. S. kókai lakos, hivatkozással az 1883. évi XX. t.-cz. 27. §-ára, 100 írt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 10 napi elzárásban marasztaltatott el, az elmarasztalt által bejelentett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, indokainál fogva, tekintettel az Eljárási szabályzat 69. §-ának a) pontjára, mely szerint az elkövetett kihágás az ítéletben az alkalmazott törvény vagy rendelet illető szakaszára való hivatkozással mindig megnevezendő, — azon kiegészítéssel hagyatik helyben, hogy vádlott tiltott eszközökkel való orvvadászás miatt marasztaltatik el a fennebbi büntetésben és hogy a netán felmerülő tartási költségeket is megtéríteni köteles. A kihágás minősége tüzetesen felderítendő, az elmarasztaló ítélet alapjául vett törvényszakasz alkalmazása pedig kellően indokolandó. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 1476. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú ítélete, mely szerint a pilisi alsó járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet nem felebbezett részében érintetlenül, íelebbezett részében helybenhagyásával Z. v. Cz. J. napszámos, tiltott eszközzel való orvvadászás miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 23. és 27. §-ai alapján 100 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 10 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgál-