Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 97 — nemfizethetés esetében 1 és 1 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megtérítésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, hatáskör hiánya miatt az elsőfokú Ítélettel együtt megsemmisíttetik és a kihágási uton való további eljárás beszüntetése mellett az iratok az illetékes kir. bírósághoz áttétetni rendeltetnek; mert a panaszlott nő azon cselekménye, hogy az illető rendőrt megvesztegettetéssel gyanúsította, a btk. 258. vagy 262. §-arban körülirt rágalmazás vétségének tényálladékát látszik magában foglalni, melynek elbírálása a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik. Az országgyűlés tagja ellen indított kihágási ügyben az elsőfokú hatóság hivatalból tartozik a mentelmi jog felfüggesztése iránt a képviselő-, illetőleg főrendiházhoz fordulni. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 2637. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú határozata, mely szerint a k—i járás főszolgabírója által hozott elsőfokú határozat helybenhagyásával K. J. földbirtokos elutasittatott azon kérelmével, miszerint K. T. gr. és társai, mint az országgyűlés tagjai ellen folyamatba tett vadászati kihágási ügyben az eljárás megindithatása végett az illetők mentelmi joguknak felfüggesztése végett a képviselőház, illetve főrendiház megkerestessék, nevezett panaszos által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: az elsőfokú hatóság panaszos kérelmének teljesítésére utasittatik; mert jelen ügyben a mentelmi jog felfüggesztése nélkül hozott Ítéletek megsemmisítése után, a mennyiben panaszos panaszát továbbra is fentartotta, az eljárt elsőfokú hatóságnak kötelességét képezi a főrendi-, illetőleg képviselőházat az illetők mentelmi jogának felfüggesztése iránt megkeresni, annyival is inkább, mert azon körülmény eldöntése, hogy az egyes konkrét esetben zaklatás forog-e fenn, vagy nem, nem a kihágási ügy elbírálására illetékes hatóság hatáskörébe tartozik, hanem a képviselő-, illetve főrendiházat illeti. Az 1879. évi XL. t.-cz. 12. §-ánál fogva a btk. 108. §-a értelmében az elévülést félbeszakasztja a biróságnak, az elkövetett büntetendő cselekmény miatt a tettes vagy részes ellen irányzott határozata, vagy intézkedése. A határozat vagy intézkedés napján azonban az elévülés újra kezdetét veszi. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 3377. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú határozata, mely szerint a v—i járás főszolgabírója által hozott elsőfokú határozat helybenhagyásával id. K. József és ifj. K. József vadászati kihágási ügyében a további büntető eljárás elévülés czimén megszüntettetett, P. H., mint a g—i cs. és kir. udvari vadászhivatal fővezetője (panaszos) részéről közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: megváltoztatik s a büntető eljárás folytatása elrendeltetik; mert a kbtk. 12-ik §-ánál fogva a btk. 108-ik §-a értelmében az elévülést félbeszakasztja a biróságnak az elkövetett büntetendő cselekmény miatt a tettes vagy részes ellen irányzott határozata vagy intézkedése; a határozat vagy intézkedés napján azonban az elévülés újra kezdetét veszi. Az egyéb, a királyi bíróságok hatásköréhez utalt büntetendő cselekményekkel kapcsolatban vád tárgyává tett vadászati kihágás 1886. évi deczember bóban követtetett el és a feljelentés a g—i cs. és királyi vadászati hivatal