Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

• 83 ­a választók névjegyzékébe felveendők-e vagy sem ? ezennel értesítem, hogy miután az 1874: XXXIII. t.-cz. erkölcsi személyek választási jogáról emlités téve nincsen, a felterjesztésben érintett testületek, alapok stb. választói jogo­sultságra igényt nem tarthatnak. A m. kir. belügyminiszter 1875. évi 823. sz. határozata: Az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 2. §-a értelmében a választók névjegyzékébe régi jog czimén mindazok felveendők, kik az 1848. évtől 1872. évig bezárólag készített választói névjegyzékek valamelyikében, mint régi jog alapján jogosult választók benfoglaltatnak Gazdasági akadémiát végzett és absolutóriumot nyert egyének az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe értelmiség jogczimén felvehetők. A m. kir. belügyminiszter 1884. évi 38,967. sz. átirata a m. kir. föld­mivelés- és kereskedelemügyi miniszterhez: Nagybecsű átiratára, melyben azon nézetének méltóztatott kifejezést adni, hogy a választási törvény (1874. évi XXXIII. t.-cz.) 9. §-ában előfor­duló «okleveles gazda» kifejezésnek az érdekelt hatóságok tájékozhatása czéljából czélszerü volna határozott magyarázatot adni, a következőkben van szerencsém tisztelettel válaszolni. Azt, hogy valakinek választói joga iga­zolva van-e, illetőleg hogy kik és minő alapon vétessenek fel az ország­gyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe: az összeíró küldöttségek munká­latainak befejezése után, első sorban a központi választmányok, felebbezések esetében pedig másod és végső fokban a kir. Curia határozzák meg (1874. évi XXXIII. t.-cz. 26. §.); minélfogva sem a bel-, sem az igazságügyi minisz­terek nincsenek arra feljogosítva, hogy a választási törvényben a választói jog megállapítására nézve foglalt egyes határozmányoknak miként történendő értelmezése tárgyában az érdekelt hatóságokat bizonyos kötelező utasítással lássák el. Minthogy pedig a felvetett kérdés, vájjon a gazdasági akadémiát végzett és absolutóriumot nyert egyének jövedelmükre való tekintet nélkül az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 9. §-a alapján felvehetők-e az országgyűlési kép­viselőválasztók névjegyzékébe'? mindenesetre jogosultsági kérdést képez : annak megoldása maguk a központi választmányok, illetőleg a kir. Curia hatáskörébe tartozik. Ennek előrebocsátása után, mint magánvéleményemet nem habozom különben kijelenteni, hogy nézetem szerint a kérdéses egyé­nek, tekintettel a nagybecsű átiratában előadottakra és a fentebb érintett törvényszakasz intentióra, az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe értelmiség jogczimén bátran felvehetők. Hitközségek mint erkölcsi személyek az országgyűlési képviselő választók név­jegyzékébe fel nem vehetők. A m. kir. belügyminiszter 1884. évi 39,273. sz. határozata: Habár az 1874. évi XXXIII. t.-cz. rendelkezéseihez képest, azon kér­dések eldöntése, melyek tulajdonképen a választó jogosultság megállapítása kürül merülnek fel, a központi választmány hatásköréhez tartozik, az idé­zett törvény 26. §-ának rendelkezésénél fogva pedig a központi választmány határozatainak felülbirálatára, a mennyiben a határozatok a választó jogo­6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom