Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 84 sultságra vonatkoznak, s a mennyiben azok ellen felebbezés nyújtatott be, a kir. Curia illetékes, mégis a közp. választmány részéről, az 1884. évre érvényes névjegyzék összeállítása körül követett eljárást illetőleg, a többször emiitett törvény pontos végrehajtása felett tisztemben álló felügyeleti jog és kötelességnél fogva kijelentem, hogy a közp. választmánynak azon intézkedése, mely szerint az országgyűlési kepviselőválasztók 1884. évre érvényes névjegyzékébe az ev. reformata. a róm. katholica, az unitárius és végül a görög keleti egyházak, tehát erkölcsi testületek felvétettek, az 1874. XXXIII. t.-czikkbe ütközik, miután ezen törvényben erkölcsi személyek választói jogáról említés nem tétevén, érintett testületek választói jogosultságra igényt nem is tarthatnak. Az egyházak vagyoni minősítés esetében sem vehetők fel a választók névjegyzékébe. A m. kir. belügyminiszter 1875. évi 38,670. sz. határozata: Értésemre esett, hog}^ a központi választmány felszólalás következtében a szászsebesi ágostai hitvallású egyházat vagyoni minősültség alapján a választók névjegyékébe felvette. Ezen eljárás indokából figyelmeztetem, hogy miután az 1874 : XXXIII. t.-cz. jogi személyeket az 5. §. b) pontja végtételében körülirt eset kivételével, választói joggal fel nem ruházott, egyházak vagy testületek az idézett törvény értelmében választói jogosultságra igényt nem tarthatnak. A m. kir. belügyminiszter 1884. évi 28,255. sz. határozata: A névjegyzékek végleges összeállítására az 1874. évi XXXIII. t.-czikkben kitűzött záros határidő, t. i. minden év deczember havának 30. napja után a választók névjegyzékébe többé semminemű czimen senki fel nem vehető. Ily körülmények közt az elhalálozott községi képviselő helyettesítéséről az idézett törvény 109. §-ában jelzett módon és határidőben gondoskodni kell ugyan, de a megválasztandó képviselő csak a következő évre érvénynyel birandó választói névjegyzékbe lesz felvehető. A jogerőre [emelkedett Ítélettel politikai jogainak felfüggesztésére elitélt egyén, ezen itélet joghatálya alatt még azon esetben sem gyakorolhatja választói jogát, ha a választók azon időpontra érvényes névjegyzékébe akár tévedésből akár más okból felvéve lenne. A m. kir. belügyminiszter 1884. évi 33,109. sz. határozata: Az elnöki felterjesztésre, melyben utasitás kéretett az iránt, vájjon a politikai jogaik gyakorolhatásának felfüggesztésére itélt egyének közül azok, kik az országgyűlési képviselőválasztók 1884. évre érvényes névjegyzékébe tévedésből netán felvétettek, valamint azon egyének, kik politikai jogaik gyakorolhatásának felfüggesztésére az 1884. évre érvényes névjegyzék összeállítása utáni időben Ítéltettek el, a legközelebbi képviselőválasztások alkalmával szavazásra bocsáthatók-e vagy nem ? a következőkben kívántam válaszolni. Minthogy az 1875: XXXIII. t.-cz.-ben a választói jogosultságot érintő kérdésekre nézve befolyás a belügyminiszternek fentartva nincsen, a mennyiben a névjegyzék évenkénti kiigazításának érvényessége felett végső fórum-