Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 60 — K. György és még 7 társa mind verséczi lakosok, a központi választmány által felszólamlásaikkal elutasittattak s ez okból felébbeztek. A curiai biróság mindnyájokra nézve megváltoztatta és valamennyinek felvételét elrendelte — következő indokolással: mert felebbezők helytelenül utasitattak el felszólalásaikkal azért: mivel azok egy része azt, hogy városi földbirtoka után 16 frt földadóval van megróva — más része pedig azt, hogy 3 lakrész után házbéradót fizet. — nem igazolta; — s mivel azon városi lakosok, kik választói jogosultságukat más választó kerületben fekvő birtokukra alapítják, lakhelyük névjegyzékébe felvehetők nem lennének. Az 1874. XXXIII. t.-cz. 3. §. b) pontja ugyanis a városi lakos választói jogosultságát a földbirtoknak 16 frt jövedelem utáni megadóztatásától s nem az ilyen összegű földadó fizetésétől tételezi fel: ugyanazon törvényszakasz a) pont]'a pedig nem rendelkezik a «házbér» — hanem a «házadó» alá eső városi házakról; mely kifejezés ugy a házbér, mint a házosztályadó nemeit magában foglalja. (1868. XXII. t.-cz. s 1875. XXIII. t.-cz.) Hogy végre a földbirtokra alapított választói jogosultság akár a birtok fekvésének megfelelő, akár pedig azon választókerületben legyen gyakorolható, melyben a birtokos rendes lakását tartja: ez a vál. törv. 38. §. első bekezdéséből teljes határozottsággal következik. Ezekből folyólag s tekintettel arra, hogy felebbezők választói jogosultsága ellen alapos kifogás más tekintetben sem forog fenn: a felebbezéseknek hely adandó volt. Az adózó választási joghátrányára nem szolgálhat, ha a hátralék felmerülését az adó előírás körüli hiba okozta. 1878. évi 94. sz. határozat. B. János felszólamlása adóhátralék miatt elvettetett — mi e. felebbezett. A curiai biróság megváltoztatta; mert az adóhivatal bizonyítványa szerint, a kérdésbeni hátralék felmerülését az adótartozás előírása körül elkövetett hiba okozta, — ez pedig az adózó hátrányára be nem számitható. Elégséges a névjegyzékbe való felvételre annak igazolása, mikép az illető nejével közösen oly ingatlant birt, melynek alapján az 1874. XXXIII. t.-cz. 3. §-a b) pontja szerint a választói jogosultság érvényesithető. 1878. évi 231. és 241. sz. curiai határozat. R. József felszólamló elntasittatott, mert a föld, mely után az adó fizettetik, R. Jozefának tulajdonát képezi. Ez e. felebbezvén : A curiai biróság a közp. választmány határozatát megváltoztatta; mert felebbező adókönyvecskék s a felebbezéshez csatolt telekk. kivonattal igazolta, hogy részint maga, részint nejével közösen oly ingatlant bir, melynek alapján őt az 1874. XXXIII. t.-cz. 3. §-a b) pontja szerint a választói jogosultság megilleti, a mennyiben több mint 16 frt tiszta jövedelem utáni adóval van ugy saját mint nejével közös tulajdona után megróva. P. János fölszólamlása elvettetett — mi ellen felebbezett. A curiai biróság a közp. választmány határozatát megváltoztatta; mert az ki kizáró tulajdonul, vagy hitvesével közösen az 1874. XXXIII. t.-cz. 3. §-ban érintett házzal bir, vagy 16 frt tiszta jövedelem után földadóval