Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 59 — B. Ferencz felszólamlása visszautasittatott, mert adókönyvecskéje nem szolgálhat földbirtokának bebizonyítására, mely után a földadó fizettetik. A curiai biróság a közp. választmány határozatát megváltoztatta s a íelvételt elrendelte; mert az 1874. XXXIII. t.-cz. 3—6. §§. a választói jogosultságot megállapító jövedelem utáni adómennyiséget meghaladó összeggel felebbező megrovatott, s azt törvényes időben le is fizette; ennek ellenében pedig a közp. választmány, a 33. §. szerint rendelkezésére álló adatok alapján azt kimutatni elmulasztotta, hogy azon birtok, mely után az adót felebbező leróvta, másnak tulajdonát képezi. A választói jog Jalapját az államadó képezvén, a községi adó be nem fizetése a választói jogosultság kizárására alapul nem szolgálhat. 1878. évi 217. sz. határozat. Tekintve, hogy a felebbező fél 1876. évi állami egyenes adóját azon év végéig lefizette; — 1874. XXXIII. t.-cz. 12. §. 5. tételének rendelkezése pedig azon esetre, ha a választói joggal biró fél községi adójával hátralékban van — ki nem terjed azért, mivel a választói jog alapját az államadó képezvén, önkényt következik, hogy a községi adó be nem fizetése sem bírhat a választói jogosultságra nézve befolyással. A szülők elhaltával az örökség utódaikra azonnal átszállván, a választói képesség az örökölt földbirtok alapján igazolt, habár a tulajdonjog bekebelezési okirat később állittatott is ki. 1878. évi 96. sz. határozat. Sch ... Károly felszólamlásával elutasittatott, mert a földbirtokot, melynek adójára állapítja vál. igényét, csak 1877. évi szept. havában kapta meg örökbe, vagyis örökségül. — Ez e. felebbezvén a curiai biróság a közp. választmány határozatát megváltoztatta, s felebbezőt a választói névjegyzékbe, ennek 1877. évi kiigazitásaképen felvétetni rendelte; mert a hazai törvények nyugvó örökséget nem ismernek; a kérdésbeni örökség tehát felebbezőre, szülőinek végrendelet nélküli kimúlta folytán, még 1876. május 6-án szállott — (vál. t. 15. §. b) c) p.) és 1877. évben csak a tulajdonjog bekebelezéséhez megkívántató okirat állittatott ki. Városban földbirtok alapján a választói jog nem 16 írt földadóhoz, hanem 16 frt tiszta jövedelem utáni adóhoz van kötve. Városi házaknál a választói jog alapjául nem a «házbér» — hanem a házadó szolgál, mely mind a házbér — mind a házosztályadó nemét magában foglalja. A választói jogosultság földbirtok alapján nemcsak ott gyakorolható, hol az fekszik, hanem azon választókerületben is, melyben a birtokos rendes lakását tartja. 1878. évi 222. sz. curiai határozat. Sch. Péter felszólamlásával elutasittatott; mert a földbirtokot, mel}után adót fizet, nem bizonyította be, s mert 16 frt adót nem fizet. A curiai biróság azt megváltoztatta — többi közt azon indokból is: mert a vál. törv. 3. §. b) pontja a választói jogot nem is 16 frt adóhoz, hanem 16 frt tiszta jövedelem utáni adóhoz köti.