Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 199 — A hadmentességi dij és a vadászati adó nem tartoznak azon adónemek közé, melyek a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékének kiigazítása alkalmával a sorrend megállapításánál számításba veendők. A m. kir. belügyminiszter 1883. évi 51,260. sz. határozata. Az alispáni felterjesztésre válaszolom, miszerint a hadmentességi dij és vadászati adó nem tartozik azon adónemek közé, melyek a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzéke kiigazitása alkalmával számításba veendők A kereskedelmi czég által fizetett adó a törvényhatósági legtöbb adót fizetők jegyzékének összeállításánál figyelembe nem jöhet s az egyes czégtagok mint önálló állampolgárok által saját nevük alatt fizetett adóba be nem tudható. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 1530. sz. határozata: A város biráló választmánya által hozott határozattal az igazoló választmány azon végzése nyert jóváhagyást, mely szerint N. M. ottani lakosnak azon kérelme, hogy a «N. P. utódai», illetve «N. és Cs.» czég 406 frt 66 krnyi évi adójának fele az 1891. évi virilisták névjegyzékének összeállitásánál neki betudassék, elutasíttatott, továbbá ugyanazon alkalommal hozott határozatokkal hasonlókép jóváhagyást nyert az igazoló választmány emiitett végzésében foglalt azon intézkedés, mely szerint Cs. V. és St. Gy., mint a «Cs. és St.» czég tagjai, valamint W. H., R. és G. mint a W. W. & Söhne czég tagjai a legtöbb adót fizetők névjegyzékéből kihagyattak. A biráló választmány emiitett ezen határozatának részei dr. M. P. biráló választmányi tag felterjesztésére felülvizsgálat alá vétetvén, ezen határozat megsemmisítésére törvényes indokot nem látok s annálfogva azt érintetlenül hagyom. Mert az 1886. évi XXXI. t.-cz. 22. §-a szerint a törvényhatósági bizottság felerészben a törvényhatóság területén legtöbb egyenes államadót fizető állampolgárokból áll, másik fele a választottakból. É szerint a bizottsági tagság csak személyes jog, mely azon állampolgárokat illeti meg, kik vagy választatnak, vagy legtöbb adót fizetnek. A fenforgó esetben N. M. nem azt igazolta, hogy az általa saját személyében s neve alatt fizetett 206 frt 68 krajczáron felül még ő s illetve Cs. Gy. mindegyik személyenkint külön 203 frt 33 krajczárnyi adót fizet, hanem azt, hogy «P. N. s Nachfolger» czég fizet 406 frt 66 krajczár s jóllehet, ezen czégnek nevezett két egyén a beltagja s a czég minden haszna és terhe, a keresk. törvényeknek megfelelően őket illeti, a czég, mint képviseleti kereskedelmi személy nem azonos az egyes czég tagok összességével s mindenekfelett a czég nem állampolgár; e szerint az általa fizetett adó a legtöbb adófizetők jegyzékének összeállitásánál figyelembe nem jöhet s nem tudható be az egyes czégtagok, mint önálló állampolgárok által fizetett adóba, minélfogva N. M. részére helyesen csak 206 frt 68 krnyi összeg tudható be, melyet adóképen saját személyében s neve alatt mint önálló állampolgár fizet. Azonos az eset a Cs. Gy. és St. V.-ra nézve, kik közül sem az egyik, sem a másik nem fizet fejenkint 1153 frt 37 krnyi adót, hanem fizet a «Cs. és St.» képviseleti kereskedelmi személy, mint ilyen a maga nevében 2310 frt 74 krt és azonos az eset W. H., R. G.-ra nézve is, kik szintén nem saját személyükben fizetnek fejenkint 348 frt 37 krnyi adót, hanem fizet a «W. W. & 8öhne» kereskedelmi személy, mint ilyen 393 frt 48 krt. Ennélfogva a kereskedelmi czégek mint összességek által fizetett adók olyanoknak nem mondhatók ki, melyeket az egyes czégtársak saját személyükben s nevük alatt saját vagyonuk