Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 200 ­vagy jövededelmük után fizetnek s igy ők ezen a czimen egyénenkint külön nem sorolhatók a legtöbb adót fizetők sorába. Végül felebbező bíráló választ­mányi tag azon kérelme, hogy az adólajstromok mindenkire nézve hozzá­férhetőkké tétessenek, nem tartozván ezen útra, a biráló választmánynak ugyan más indokból hozott határozata, mint lényegében a törvénynek meg­felelő, megsemmisíthető nem volt. A szelvényadó a legtöbb adót fizetők sorrendjének megállapításánál számításba nem vétethetik, mert az adóhivatalok által készitett kimutatásokban ki nem tün­tethető. A m. kir. belügyminiszter 1877. évi 8540. sz. határozata : A bizottsági közgyűlésnek határozatát, mely szerint R. J. zs—i ágostai hitv. lelkész az általa ezen minőségben papi dézsma kárpótlási évi járadék czimén élvezett 849 frt 53 kr. évi jövedelem után fizetett 7%-os szelvény­adónak beszámításával az ezen évre megállapított legtöbb adót fizető bizott­sági tagok névjegyzékébe felvéve lőn, M. G. megyebizottsági tagnak fel­folyamodása folytán ezennel feloldom, mert eltekintve attól, hogy ezen szelvényadó a legtöbb adót fizetők sorrendjének megállapításánál R—yra nézve azért sem mutatkozik figyelembe vehetőnek, mivel a szelvényadó tár­gyát képező kötvényeknek az illető egyházmegye a tulajdonosa, nevezett lelkész pedig azoknak csak haszonélvezője s igy adóalanyul voltakép az egyházmegye, nem pedig a lelkész tekintendő, habár kétségtelen az, hogy kérdéses szelvén3Tadó az 1875. évi XXII. t.-cz. 5. §-a értelmében állami adó jellegével bir, de miután az ilyetén adó természeténél fogva előírás tárgyát nem képezheti s igy az adóhivatal által, melynek kimutatásai alapján állí­tandó össze, illetőleg igazítandó ki az 1870. évi XLII. t.-cz. 22. §-a értel­mében a legtöbb adót fizetők névjegyzéke, ki sem mutatható, ennélfogva az ily adó a legtöbb adót fizetők sorrendjének megállapításánál számításba nem vétethetik. A papi tized-kárpótlási alapból lelkészek által élvezett évi járadékok után az alap által fizetett adóösszegek, a megyebizottsági virilis névsor összeállításánál figye­lembe nem vétethetnek. A m. kir. belügyminiszter 1884. évi 60,205. sz. határozata : A vármegye törvényhatósági bizottságának rendes közgyűlésében, a leg­több adót fizető megyebizottsági tagok 1885-re kiigazított névjegyzéke meg­erősítése tárgyában hozott határozatát, mely szerint a névjegyzék össze­állításánál a megyebeli evangélikus lelkészek javára, a központi lutheránus tized-kárpótlási alapból élvezett évi járadékok után maga az alap által fizetett adóösszegek is beszámíttattak, a megye főispánja felülvizsgálat végett hozzám felterjesztvén, azt feloldandónak találtam. Mert az igazoló választ­mány által a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékének össze­állításánál beszámított szóban levő adóösszegek, melyek az evangélikus lel­készek évi járadékait szolgáltató alapot képező földtehermentesitési kötvények esedékes szelvényei kifizetésekor vonatnak le, és sem a kir. adóhivataloknál, sem a községeknél vezetett adókimutatásokban, az illető lelkészek terhére egyénenkint kiróva nincsenek, nem számithatók azon egyenes évi adók közé, a melyek a legtöbb adót fizető bizottsági tagok sorrendjének meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom