Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

- 171 — győri kir. törvényszék előtt pert indítottak. A keresetet egyebek közt a folyamméder elvonása által megszűnt halászati, usztatási és fürdési haszonélvezeti jogok elvesztése miatt szenvedett káraik megtérítésére is irányozták. Mindhárom biróság a kereset ezen részét elutasította, és pedig azon döntő indokból, mert halászati jog. mint kir. kisebb haszonvételi jog (regale), a föld tulajdonának elválaszthatlan tartozéka, mely a földtől elkülönítve, másra át nem ruházható, éppen azért, minthogy az eddigi parttulajdonosok az uj medernek is, bár csekélyebb részben, parttulajdonosai maradnak; minthogy továbbá az 1885. évi XXIII. t.-cz. 22. §-a a halászatra vonatkozó 1882. évi XVII. t.-cz. azon intézkedését, mely szerint a halászatot a tulajdonos saját földjén levő vizeiben szabadon gyakorolhatja, teljes hatályában fentartotta; minthogy végül ugyan az idézett vizjogi törvény 25. §-a szerint az usztatás és fürdés mindenkinek szabad: ezeknél fogva ezen most érintett jogok kártalanítására vonatkozó kérelem elutasítandó, illetőleg ezek biztosítására vonatkozó kérelem mellőzendő volt, annál inkább, mert az elhagyott meder régi birtoknál fogva amúgy is a parttulajdonosok tulajdonába megy át, az uj meder pedig az idézett vizjogi törvény 4. §-a szerint a parti birtokos tulajdona s a parti birtok elválaszthatlan alkatrésze; de egyébként is, tekintettel az 1885. évi XXIII. és 1888. évi XIX. t.-czikkek rendelkezésére, az emiitett igények elbírálása első sorban a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Az, hogy árviz idején a szomszéd telek tulajdonosa tartozik-e és pedig hol s mennyiben a valamely telekre tóduló viznek lefolyást engedni, vízrendészeti kérdést képez és elbírálása nem a kir. biróság, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A kir. Curia 1889. évi 628. sz. határozata. Ha a róm. kath. plébános javadalmazása a canonica visitation alapszik, ez egyrészről az egyház, illetve javadalmas, másrészről a község, mint politikai testület között létrejött magánjogi szerződést képezvén, a községnek ezen magánjogi szerződésen alapuló kötelezettsége nem egyházi adónak, hanem a község oly terhének tekintendő, melyhez nemcsak a róm. kath. hivek, hanem mindazok hozzájárulni tartoznak, kik a község terheiben résztvenni kötelesek. A község, mint politikai testület által kivetett pótadók kérdésének elbírálása, nem a polgári biróság, hanem a politikai hatóság jogkörébe tartozik. A m. kir. Curia 1890. évi 1864. sz. határozata : Héviz községe a canonica visitatio alapján a hévízi róm. kath. plébános javadalmazásához hozzájárulni köteles lévén, a község az évi járulékot a községi adóval együtt az egyes adózóktól valláskülömbség nélkül szedte be, miután azonban ezen szolgáltatás egyházi adó természetével bir s felperes ahhoz, mint nem róm. kath. vallású egyén és mint a hévizi róm. kath. egyház kegyura is hozzájárulni nem tartozik, a községi adókivetés ellen a község felsőbb hatósága előtt felszólamlott, miután azonban e felszólamlás sikerre nem vezetett, mivel a közig, hatóság azon kérdés eldöntését, vájjon a felperes mint nem róm. kath. egyén és mint kegyúr tartozik-e a róm. kath. plébános javadalmazásához hozzájárulni? bírói útra utalta, addig pedig az eddigi gyakorlatot fentartani rendelte. Felperes ennek következtében a kir. törvényszék előtt pert indított s kimondani kérte, hogy ő mint nem róm.