Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

- 154 ­határozat az illetőnek, mint a jelen esetben, nem kézbesíthető, tartozik az árvaszék ugyanazon törvényszakasz értelmében a pénzt birói kézbe letenni. Az a körülmén}7, hogy K. József ismeretlen helyen távol van, az 1877. évi XX. t.-cz. 286. §-ában foglalt idézett rendelkezések alkalmazását nem gátolja, mert K. József az 1877. évi XX. t.-cz. 28. §-ának d) pontja alapján ez idő szerint még gondnokság alá helyezve nincsen, tehát gyámhatóság alatt nem áll és mert a bíróságnak nem feladata a távollevők gondnokság alá helyezését szorgalmazni, hanem e tekintetben az 1877. évi XX. t.-cz. 32. §-a irányadó. Az örökhagyó életében ideiglenes szerződéssel eladott, de véglegesen csak az örökhagyó halála után átruházott ingatlanok vételára beszavatolása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1892. évi sept. 15-én hozott határozata: A kir. minisztérium néhai L. Dávid lekenczei volt lakos hagyatéki ügyében a beszterczei kir. járásbíróság és Besztercze-Naszód vármegye árva­széke közt felmerült hatásköri összeütközés esetét vizsgálat alá vévén, az 1869: IV. t.-cz. 25. §-a alapján következőképen határozott: ezen ügyben a további eljárás a biróság hatáskörébe tartozik. Indokok: Az 1891. évi augusz­tus 1-én nagy- és kiskorú végrendeleti örökösök hátrahagyásával elhalt L. Dávid lekenczei volt lakos még életében eladta ideiglenes adás-vevési szer­ződéssel összes ingatlanait és ingatlan jutalékait harmadik személyeknek, de bekövetkezett halála megakadályozta őt abban, hogy végleges adás-vevési szerződést kössön és ig}~ a szóban forgó összes ingatlanok s ingatlan juta­lékok még most is L. Dávid nevén állanak. Az örökösök megkötötték a hagyatéki eljárás során a végleges adás-vevési szerződést, melyet a gyám­hatóság, épen ugy mint az örökösök közt létrejött osztályos eg3'ességei jóvá­hagyott. A hagyaték beszavatolására azonban a gyámhatóság a bíróságot, a biróság viszont a gyámhatóságot tartja illetékesnek. Miután a telekkönyvi jogokat csak telekkönyvi bejegyzés változtathatja vagy szüntetheti meg, ennélfogva a L. Dávid által kötött ideiglenes adás-vevési szerződés, a neve­zett örökhagyó javára bekebelezett tulajdonjogokat mint telekkönyvi jogokat nem szüntette meg és igy kétségtelen, hogy halála idejében vagyonához telekkönyvileg bejegyzett jogok is tartoztak. Ha pedig valamely hagyatékhoz ingatlanok vagy telekkönyvileg bejegyzett jogok is tartoznak: az 1877. évi XX. t.-cz. 254. §-ának 2-ik bekezdése értelmében a beszavatoló végzés meg­hozatalára a biróság van hivatva. De a jelen esetben a birói hatáskör meg­állapításának nem áll útjában az a körülmény sem. hogy az örökösök néhai L. Dávid ingatlanait s ingatlan jutalékait a hagyatéki eljárás során végleges adás-vevési szerződéssel eladták és igy most már tulajdonképen a vevők által részint lefizetett, részint lefizetendő vételár fogja a beszavatolás tár­gyát képezni. Ha az örökösök ismeretlenek vagy nincsenek, a hagyatéki eljárás nem az árva­szék, hanem a biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1892. évi január 4-én hozott határozata: A kir. minisztérium L. István és neje szül. M. Erzsébet továbbá ifj. L. Pálné szül. N. Anna. valamint az utóbbi elhalt leányainak, névszerint L. Rozál korábban férjezett B. Jánosné. utóbb Cz. Jánosnénak és L. Veron férjezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom