Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 155 — T. Károlynénak hagyatéki ügyében a gyöngyösi kir. járásbíróság és Heves­vármegye árvaszéke közt felmerült hatásköri összeütközés esetét 1892. évi január hó 19-ik napján tartott tanácsában vizsgálat alá vévén, az 1869. évi IV. t.-cz. 25. §-a alapján következőképen határozott: néhai L. Istvánnak és nejének M. Erzsébetnek hagyatéka ügyében az eljárás a biróság hatókörébe tartozik. Indokok: A vámosgyörki 142. számú telekjegyzőkönyvben A. -|- 149. helyrajzi szám alatt foglalt ingatlan az ahhoz tartozó legelő-illetőséggel együtt L. István és neje szül. M. Erzsébet névre van egymás közt egyenlő arányban bejegyezve. L. István halála után neje szül. M. Erzsébet ezen ingat­lant, miután fele nevén áll, a másik felét pedig korábban elhalt férjétől állítólag ő örökölte volt, még életében eladta, az érdekelt előadása szerint ifj. L. Pálné szül. N. Annának, a nélkül azonban, hogy a tulajdonjog a vevő javára bekebeleztetett volna. Időközben ifj. L Pálné szül. N. Anna is nagy­korú örökösök hátrahagyásával elhalt. Elhaltak időközben ifj. L. Pálné örö­kösei közül kiskorú örökösök hátrahagyásával L. Rozál, korábban B. Jánosné, utóbb Gz. Jánosné és L. Veron férjezett. T. Károlyné is. a kiknek hagyaté­kát azonban csak az ifj. L. Pálné szül. N. Anna hagyatékából őket netalán illető jutalék képezné. Az ügy ezen állásában tehát a telekkönyvi tulajdono­sok gyanánt bejegyezve levő L. István és neje, szül. M. Erzsébet hagyaté­kára nézve kell a hatáskör kérdését eldönteni; mert ezen hagyatéki ügy eredményétől függ ifj. L. Pálné szül. N. Anna, valamint az utóbbi elhunyt leányai hagyatékának megállapítása. Minthogy pedig L. Istvánnak egyedüli ismert örököse L. Istvánné szül. M. Erzsébet és igy e hagyatékban kiskorúak és gyámhatóság alatt állók nem lévén, az örökösödési eljárás megindítása a biróság hatáskörébe tartozik; minthogy továbbá L. Istvánné szül. M. Erzsé­bet örökösei ismeretlenek, sőt az sincs tudva, hogy örököse egyáltalában van-e, s ennélfogva az 1868. évi LIV. t.-cz. 560. §-.ának d) pontja és ugyan­azon t.-cz. 593—4. §-ai alapján azok hírlapi megidézését. kik magukat L. Istvánné szül. M. Erzsébetnek úgyis mint férje R. István örökösének hagya­téka iránt örökösi, vagy hitelezői minőségben érdekelteknek vélik, valamint az ezzel kapcsolatos teendők a biróság hatáskörébe tartoznak: e körülmé­nj^ek figyelembevételével ezen hagyatéki ügyet a biróság hatáskörébe kel­lett utalni és pedig annál is inkább, mert az 1877. évi XX. t.-cz. 257. §-a, melyre a biróság saját tárgyi illetékességének leszállítása iránt hozott vég­zésében hivatkozott, csak akkor alkalmazandó, ha távollevőkről van szó, nem pedig akkor, ha — mint a jelen esetben — az örökösök ismeretlenek vagy örökös egyáltalában nem létezik. A hagyatéki ingatlanokra nézve az örökösödési eljárás megindítása a kir. biró­ság és nem a gyámhatóság hatáskörébe tartozik azon esetben, midőn az örökhagyó vagyo­nát kifejezetten nejére hagyja, habár az örökhagyó olialági rokonai közt kiskorúak is vannak. A m. kir. minisztertanács 1894. évi február 4-én hozott határozata: Az igazságiigyminiszter előterjesztésére a néhai K. P. m—i volt lakos hagyatéka ügyében a kalocsai kii', törvényszék és Pest-Pilis-Solt-Kiskunvár­megye árvaszéke között felmerült hatásköri összeütközési esetet megvizsgál­ván, a következőleg határozott: Jelen ügyben a további eljárás a kir. biróság hatáskörébe tartozik. Indokok: K. P. végrendeletében egész vagyonát nejére F. E.-re hagyta, a ki férjének 1891. évi október 17-én Majsán bekövetkezett halála után a

Next

/
Oldalképek
Tartalom