Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 153 — A hagyatékot azon vagyon képezi, mely az öröklés megnyíltakor létezik s leltárilag megállapíttatik. Ha tehát a hagyatékhoz ingatlan vagyon vagy telekkönyvileg bejegyzett jog tartozott, habár az örökségnek tárgya az örökösödési eljárás folyama alatt eladatott is, a hagyaték átadása nem az árvaszék, hanem a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A. m. kir. minisztertanács 1888. évi február 2-án hozott határozata: Az igazságügy-miniszter előterjesztette néhai B. Gy. tenkei volt lakos hagyatéki ügyében a tenkei kir. járásbíróság és Biharvármegye árvaszéke közt felmerült hatásköri összeütközési esetet. Határoztatott: Ezen hagyatéki ügyben a további intézkedés birói útra tartozik. Okok: Habár a hagyatéki eljárás befejezése előtt eladott ingatlanok átadása az örökösök részére oly czélból, hogy azokra a vevők tulajdonjogukat bekebeleztethessék, a telekkönyvi rendelet 73. §-ánal fogva nem szükséges, mégis a hagyatéki ingatlanokat helyettesítő vételárnak s általában az egész hagyatéknak beszavatolása a bíróság hatáskörébe azért tartozik, mert ez az 1877. évi XX. t.-cz. 254. §-ában foglalt azon határozatnak képezi folyományát, mely szerint az örökség tárgyát képező ingatlannak vagy telekkönyvileg bejegyzett jognak átadása birói útra tartozik. Az idézett törvényszakasz második bekezdése ugyanis a gyámhatóság és a hagyatéki biróság hatósági körének megállapításánál elválasztó vonalul azon körülményt jelöli meg: tartozik-e a hagyatékhoz ingatlan vagy telekkönyvileg bejegyzett jog, avagy pedig nem ? E részben a törvény nem alapit meg különbséget arra nézve, hogy az örökösödési eljárás folyamán, az ingatlan vagy telekkönyvi bejegyzett jog eladatik vagy el nem adatik és így természetben képezi az átadás tárgyát. Minthogy pedig a hagyatékot azon vagyon képezi, mely az öröklés megnyíltakor, az örökhagyó halálakor létezik és mint ilyen leltárilag megállapíttatik, mindazon esetekben, melyekben az öröklés megnyíltakor a hagyatékhoz ingatlan vagyon vagy telekkönyvileg bejegyzett jog tartozott, habár az örökségnek tárgya az örökösödési eljárás, folyhma alatt eladatott is, a további eljárás, illetőleg a hagyaték átadása, a kir. biróság hatáskörébe tartozik. Gyámoltak pénzei, mihelyt azok a gyámhatóság alól felszabadultak, akár voltak erről értesithetők, akár nem, a kir. biróság által letétül elfogadandók. A m. kir. minisztertanács 1894. évi január 27-én hozott határozata: A kir. minisztérium A. K. József gyámpénztárilag kezelt 6 frt készpénzének birói letétbe helyezése körül az árvaszék és a k—i kir. járásbiróság között felmerült hatásköri összeütközés kérdésében az 1869. évi IV. t.-cz. 25. §-a alapján következőleg határozott: A szóban forgó 6 irtot a k—i járásbíróság birói letétül elfogadni tartozik. Indokok: L—í illetőségű K. József javára kiskorúsága idejében a gyámpénztárba 6 forint készpénz folyt be. Ezt az összeget, miután K. József nagykorúságát elérte, a vármegye árvaszéke a nevezettnek a gyámhatóság alóli felszabádulása tárgyában 1892. évi 7915. sz. alatt hozott határozatával együtt megküldte kézbesítés végett az illetékes szolgabírói hivatalnak, a kézbesítés azonban eszközölhető nem volt,, mert K. József Amerikába ismeretlen helyre távozott, A vármegye árvaszéke erre a szóban forgó készpénzt birói kézbe kívánta letenni, de a k—i járásbíróság az említett összeget birói letétül el nem fogadta. Az e tényállás szerint felmerült hatásköri összeütközés kérdése a fenti értelemben volt elintézendő, mert az 1877. évi XX. t.-cz. 286. §-a értelmében a gyámoltak pénzei csak a felettük gyakorolt gyámhatóság tartama alatt kezelhetők az árvapénztárak által, és ha a gyámhatóság alóli felszabadulásra vonatkozó