Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 142 vezetésével volt megbízva, hogy mint ilyen a lóvonatu vaspályára nézve az életbiztonság szempontjából kiadott hatósági rendeletet szegte meg, cselek­ménye a kbtk. 114. §-ába ütköző kihágás tényelemeit látszik magában fog­lalni s tekintve, hogy ezen kihágás az 1880. évi XXXIII. t.-cz. 41. §-a sze­rint nincs a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalva, ennek elbírálására ugyanazon t.-cz. 40. §-a 5. pontja értelmében a kir. bíróság hatáskörét kel­lett megállapítani. (16,925/1893. I. M. sz.) Ha fuvaros egyetlen megbízás teljesítése végett fogadtatott fel, sem cselédnek, sem mezei munkásnak vagy napszámosnak nem tekinthető. Az ilyen ügyletből eredő követelés elbírálása nem a közigazgatási, hanem a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1893. évi szept. 25-én hozott határozata : A m. kir. minisztérium K. Károly és K. Sándornak K. István örvendi lakos ellen 10 frt fuvarbér iránt indított ügyében az élesdi kir. járásbíróság és az élesdi járás főszolgabírója közt felmerült hatásköri összeütközés esetét (29,718/893. í. M. sz.) vizsgálat alá vévén, 1869. évi IV. t.-cz. 25. §-a alap­ján következőképen határozott: a jelen ügy a bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok : K. Károly és K. Sándor panasza folytán az örvendi községi bíró­ság 1892. évi július 9-én K. Istvánt elmarasztalta 10 frt fuvarbér és járu­lékai megfizetésében; ezen Ítélettel azonban K. István meg nem elégedvén, az ügy az 1877. évi XXII. t.-cz. 25. §-ához képest az élesdi kir. járásbíró­ság elé került, a mely hivatkozással az 1876. évi XIII. t.-cz. 118. §-ára, az ügyet a főszolgabíróhoz, az utóbbi pedig viszont a kir. járásbírósághoz utalta. Minthogy K. Károly és K. Sándor, kiket K. István fuvarosokul egyetlen egy megbízatás teljesítése végett fogadott fel, K. István irányában sem cselédeknek, sem mezei munkásoknak vagy napszámosoknak nem tekinthe­tők és igy egyáltalában nem esnek az 1876. évi XIII. t.-cz. rendelkezései alá: ennélfogva az idézett törvény 115. és 116. §-ában említett közigazga­tási hatóságok a jelen esetben el nem járhatnak és a feliforgó ügy, tekintve hogy az általános magánjogi szabályok szerint megítélendő pénzkövetelésről van szó, az 1877. évi XXII. t.-cz. I. §-ának a) pontját és 25. §-át is figye­lembe véve, a bíróság hatáskörébe volt utalandó. A ki nem bérfizetésért, hanem jutalomért szerződik gazdaság körüli szolgálatok teljesítésére: cselédnek nem tekinthető. Ily ügyletből támadó peres kérdések elbírá­lása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1888. évi augusztus 16-án hozott határozata: Az igazságügyminiszter előterjesztette a F. J. n-i lakosnak P. szüle­tett P. E. ugyanottani lakos ellen 7()0 frt és jár. iránt indított ügyében az e—i kir. törvényszék és az s—i járás szolgabirája között támadt hatásköri összeütközési esetet. Határoztatott: ezen ügy elintézése a kir. bíróság hatás­körébe tartozik, mert F. J. felperes keresetében azt állítja, hogy P. szüle­tett P. E. alperes őt gazdaságának vezetésére felfogadta s neki teljesítendő szolgálataiért a gazdaságban! megélhetésen kívül busás jutalmat ígért, sőt azon ígéretet is tette, hogy 6/s telkének felét tulajdoni joggal felperesre és nejére átruházza és a telekkönyvi hatóságnál átíratja. Alperes igéretét be nem váltván, felperes a gazdaság vezetése körül teljesített szolgálataiért az alperes által tett kötelező Ígéret alapján a kereseti összegben marasztalni

Next

/
Oldalképek
Tartalom