Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

— 116 — összekarmolta. Ezen cselekmény, minthogy a bántalmazás nyilvános helyen kölcsönös volt s minthogy sem testi sérülés, sem becsületsértés nem panaszoltatott, a btk. 75. §-ába ütköző verekedés kihágásának tényálladékát látszik magában foglalni s tekintve, hogy ezen kihágás az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 41. §-ának 1. pontja értelmében a közigazgatási hatóságok hatáskörébe van utalva, elbírálására a közigazgatási hatóságok hatáskörét kellett megállapítani. (11043/893. I. M. sz.) Ha nyilvános verekedésben résztvevők kést ragadnak, a nélkül, hogy testi sértést okoznának, ezen ténykedésük nem képez önálló büntetendő cselekményt, hanem a nyilvános verekedés által elkövetett kihágásnak súlyosabb nemét s elbirálása a közigazgatási útra tartozik. A m. kir. minisztertanács 1893. évi decz. 31-én hozott határozata: A minisztertanács a nyilvános verekedés kihágásával terhelt G. A. és K. J. ó. p—i lakosok elleni ügyben a pécskai kir. járásbiróság és Aradvármegye pécskai főszolgabirósága között fölmerült hatásköri összeütközési esetet megvizsgálván, következőleg határozott: Jelen ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Indokok: A feljelentett tényállás szerint 1893. évi május hó 21-én Ó-Pécskán a korcsmában többen nyilvánosan verekedtek s közülök ketten, névszerint G. A. és K. J. kést ragadtak és azzal támadták meg ellenfeleiket. A kések azonban — még mielőtt azokkal testi sértést ejthettek volna — tőlük elvétettek. Ezen cselekmény a kbtk. 75. §-ában körülirt nyilvános verekedés kihágásának tényálladékát foglalja magában s elbírálását az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 41. §-ának 1. pontja értelmében annál inkább a közigazgatási hatóság hatáskörébe kellett utalni, mert G. A. és K. J. azon ténykedése, hogy verekedés közben késsel támadták meg ellenfeleiket, a nélkül, hogy testi sértést okoztak volna, nem képez önálló büntetendő cselekményt, különösen nem képezi a veszélyes fenyegetés kihágását, hanem csak a kbtk. 75. §-a második pontja értelmében a nyilvános verekedés kihágásának minősített esetét. Közbotrányt okozó, istenkáromlásokkal elkövetett kihágás elbirálása a királyi bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1886. évi szept. 12-én hozott határozata: Az igazságügyminiszter előterjesztette a gyöngyösi városkapitány és a gyöngyösi kir. járásbiróság között támadt hatásköri összeütközési következő esetet: N. János gyöngyösi városkapitánysági irnok feljelentést tett a gyöngyösi városi kapitányságai, hogy P. Lajos a «kis kaszinó» vendéglőben többek jelenlétében és megbotránkoztatására «azt az ezer millió istenét», «vén hunezut gazember istenét» és több ilyféle kifejezéseket használt és botrányt okozó részeg állapotban volt. A kapitányság 1885. évi augusztus hó 31-én a panaszlotton és feljelentőn kivül még kihallgatta 0. Verona és R. Róza tanukat és az utóbbiak is azt állítják, hogy panaszlott «oly égbekiáltó istentelen káromlást vitt véghez, hogy azt a föld is alig birta el.» A kapitányság az iratokat illetékes intézkedés végett átküldte a gyöngyösi kir. járásbírósághoz (747/885. sz.), mely hatóság azonban 2428,885. sz.