Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)
— 113 — bírói engedélyt nem volt köteles kieszközölni. A bíráskodás tárgyát ezek szerint két kérdés képezendi. Az egyik kérdés az, hogy K. Kálmán gyógyszerész a mérges tartalmú szerek készítésére, tartására és elárusitására nézve kiadott rendeleteket a rendelkezés alatt álló méregszernek önkényü használata által megszegte-e s hogy ebből folyólag a kbtk. 108. §-a 4. pontjában körülirt kihágást elkövette-e. Az elbírálandó másik kérdést pedig az képezendi, hogy K. Kálmán az elhullott kutyák eltakarítására nézve fenálló s a kbtk. 124. §-ában foglalt rendelkezéseket megtartotta-e s ezek megszegése által nem követte-e el az ugyanezen szakaszban körülirt kihágást. Az Ih79. évi XL. t.-cz. 108. §-ában körülirt kihágás elbírálására az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 39. és 40. §-ai által a kir. bíróságok hatáskörébe, az ugyanazon törvényczikk 124. §-ában körülirt kihágás elbírálása ellenben ugyancsak az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 40. §-a által a közigazgatási hatóságok hatáskörébe van utalva. Tekintve pedig, hogy azon esetben, ha részint bíróság, részint közigazgatósági hatóság hatáskörébe tartozó büntetendő cselekmények terhelnek ugyanazon egy egyént, mindkétrendü cselekményre nézve az 1880. évi augusztus 17-én 38,547. sz. 8. kibocsátott belügyminiszteri rendelet 17. §-a és az ugyanazon hó 15-én 2265. sz. a. kibocsátott igazságügyminiszteri szabályrendelet 10. §-a értelmében a kir. bíróságok vannak hivatva eljárni: a most szóban forgó mindkét cselekmény elbírálását a kir. bíróságok hatáskörébe kellett utalni. Ha vadnak jogtalan eltulajdonítása, nem vadászati kihágás, tehát nem az 1883. évi XX. t.-czikkben foglalt tilalmak útján vitetett véghez, nem kihágást, hanem idegen ingó dolognak jogtalan elsajátítása vétségét képezi s elbírálása a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1887. évi április 2-án hozott határozata. Az igazságügyminiszter előterjesztette a R. Sándor és társai csákányi lakosok ellen fáczánok jogellenes eltulajdonítása miatt indított bűnügyben a körmendi kir. járásbíróság és a körmendi járás szolgabirósága között fölmerült hatásköri összeütközési esetet. Határoztatott: A jelen ügyben a további eljárás birói útra tartozik; mert az iratokban foglalt adatokból következő tényállás vehető ki: Gróf B. Zsigmond csákányi vadászterületén, melyet a vasút hasit keresztül 1885. évi decz. 21-én vadászat tartatván, a megsebzett fáczánok közül némelyek a vasúti állomás területére estek, s R. Sándor és F. József vasúti munkások által felvétetvén, általuk elidegenittettek, a mennyiben az előbbi az általa megfogott fáczánt 1 forintért, az utóbbi pedig ingyen adta oda J. József pályafelügyelőnek. Ezen tényállás szerint R. Sándor és társa sem tilos időben sem tiltott helyen nem vadásztak, a vadászatra jogosultakat ezen joguk gyakorlatában nem akadályozták, a vadak fiait, tojásait, és fészkeit el nem szedték, ebet idegen vadászterületre nem vittek, vadat tilos időben nem hordoztak, árultak vagy vettek, s az általuk eltulajdonított fáczánokhoz nem vadászati uton, vagy az 1883. évi XX. t.-cz. 15. §-ában körülirt módon jutottak, szóval az 1883. évi XX. t.-cz.-ben foglalt tilalmak egyikét sem szegték meg s ennélfogva vadászati kihágást sem követvén el, ezen alapon helytelenül tette át az illetékesség szempontjából a körmendi kir. járásbiróság az iratokat a körmendi járás szolgabiróságához. A Csákány község elöljárósága által 1885. évi deczember 26-án felvett jegyzőkönyv azon kitétele, hogy: az «uradalmi vadfelügyelőség tudomására ezen eset titkos feljelentés útján jutott», azt bizonyítja, hogy gr. B. Sándornak, 8