Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. I. kötet (Budapest, 1895)

- 114 — illetve megbízottjainak arról, hogy az elejtett fáczánok vasúti töltés területére estek, nem volt tudomásuk, azokat ennélfogva nem keresték s e szerint a tulajdonosra nézve azok a megtalálás reménye nélkül elveszett ingó dolgokat képeztek akkor, mikor azokat R. Sándor és társa eltulajdonitási szándékkal magukhoz vették. Minthogy ezek szerint R. Sándor és társa elvesztett idegen dolgot találva, azt sem a hatóságnak, sem a tulajdonosnak át, illetve vissza nem adták, hanem jogellenesen elidegenítették, jelen esetben a büntető törvénykönyv 365. §-ában körülirt jogtalan elsajátítás vétségének tényálladéka jelenségei merülnek fel s minthogy ezen vétség az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 40. §. 1. pontja értelmében a kir. járásbíróság hatáskörébe van utalva, ezen ügyben a további eljárás birói útra tartozónak volt kimondandó. Templom előtt többek jelenlétében s azok megbotránkoztatására Krisztus szidalmazása a kbtk. 51. §-ába ütköző kihágás ismérveit foglalja magában s elbirálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1886. évi október 16-án hozott határozata. Az igazságügy miniszter előterjesztette a B. Mihály kesztelnei lakos elleni kihágási ügyben a miavai járás szolgabirája és a miavai kir. járásbíróság között támadt hatásköri összeütközési esetet. Határoztatott: a jelen ügyben a további eljárás birói útra tartozik; mert a feljelentés szerint B. Mihály folyó évi Húsvét első napján az evangélikus templom előtt és lelkész lakásán, körülbelül húsz egyén jelenlétében és azok megbotránkoztatására Krisztust szidalmazván, ez által a vallásos tisztelet egyik legfőbb tárgyát meggyalázó kifejezésekkel illette, minélfogva a kbtk. 51. §-ában megállapított kihágás ismérvei látszanak fenforogni; mert a btkb. 51. §-ában megjelölt kihágás tölött a határozathozatal az 1880. évi XXXVIII. t.-cz. 40. §-ának 5. pontja és 41. §-a értelmében a kir. járásbíróság hatásköréhez tartozik, a mennyiben a terhelt még a kbtk. 84. §-ában megállapított kihágással is terhelhető volna, úgy az eljárási rendelet (2265/J. M. E. 1880. sz.) 10. §-ának utolsó kikezdése értelmében az utóbb említett kihágás fölött is a kir. járásbíróság van hivatva határozni. Más háza falának becstelenitő bemocskolása becsületsértést képez s elbirálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1884. évi deczember 14-én hozott határozata. P. S. a kir. járásbíróság előtt azon panaszt emelte, hogy házának utcza felől levő ablakát, ajtaját és falát M. T. és társai eléktelenitőleg bemázolták. A biróság ezen ügyet a kbt. 127. §-ába ütköző kihágásnak minősítette, mivel sem kár, sem megrongálás nem történt, és az iratokat a közigazgatósági hatósághoz áttette. Ez magát illetéktelennek tartván határozni, az iratok a felsőbb hatóság elé terjesztettek, melynek eredményéül a m. kir. minisztertanács olykép határozott, hogy a további eljárás birói útra tartozik. Mert azon panasz, hogy M. T. és társai P. S. házának utcza felől levő ablakát és falát ürülékkel bemázolták és az arra menőknek ezen körülmény nevetség és gunytárgyául szolgált, a meggyalázó cselekmény által elkövetett becsületsértés (btkb. 271. §.) tényálladékának ismérveit látszik magában foglalni s amennyiben az esetleg- szükségessé vált uj meszelés vagy festés által kár