Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

Végrehajtási törvény Végzését a végrehajtató felfolyamodással támadta meg: a kir. Ítélőtáblának más polgári tanácsa pedig az 1913. évi június hó 3. napján 4260/p. 1913. szám alatt kelt végzéssel a korábbi ítélőtáblai végzéssel ellentétben a felfolyamodásnak helyet adott, az elsőbiróság végzését megváltoztatta, a kiküldöttnek azt az eljárását, hogy a jövedelmeket foglalás alá nem vette s azoknak kezelésére zárgondnok bevezetését megtagadta, naegsemmisitette s az elsőbiróságot a foglalás foganatosítása tekintetében további eljárásra utasította. E kir. ítélőtáblai végzés indokolása szerint a 22370/1883. sz. B. M. jendelet csak a gyógyszertári személyes üzleti jog foglalás alól mentességét állapítja meg, de nem egyúttal az annak: gyakorlásából előálló haszonét is s a Vn. 2. §-ának 8. pontjában foglalt rendelkezés sem mentesiti a gyógyszertári jövedelmeket a foglalástól. A jelen ügyben szereplő végrehajtató most már látván, hogy amitől őt a kir. Ítélőtábla jogerősen elzárta; ugyanarra egy másik végrehajtatónak módot nyújtott, az elsőbíróságnál a V. T. 117. §. a) pontja alapján a folytatólagos kielégítési végrehajtás elrendelését kérte. Az elsőbiróság ezt elrendelvén, a bírósági végrehajtó a gyógyszertárból előálló jövedelmekre a végrehajtást most már a kir. ítélőtáblának 4260/1913. p. számú végzésére hivatkozással foganatosította. Eljárása ellen a végrehajtást szenvedő előterjesztéssel élt. Az elsőbiróság az előterjesztés elbírálásánál a két ellentétes ítélőtáblai végzés közül a korábban hozott 3518/1913 p. számúnak álláspontján maradt s a végrehajtó eljárását ismét megsemmisítette. Ez ellen a végzés ellen a végrehajtató által beadott felfolyamodás felett kellett most a kir. ítélőtáblának határozatot hozni. II. Az 1912. évi 59200/1. M. sz. rendelet 56. §-a értelmében a kir. ítélőtáblának elvi határozat alapján kellett azt a kérdést eldöntenie, hogy a végrehajtást szenvedőnek a személyes jogú gyógyszertár üzeméből előálló jövedelme foglalás tárgya lehet-e? A kir. ítélőtábla kimondja, hogy az 1876. évi XIV. t.-cz. az adós vagyona, de nem a személye ellen vezethető, daczára 131. §-ában meghatározott személyes üzleti jogú gyógyszertár üzeméből származó jövedelem, mint nem létező, hanem csak a végrehajtást szenvedő gyógyszertár tulajdonos tevékenységéből a jövőben előálló vagyontárgy végrehajtás alá nem vonható, f •