Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

Ét. 18. §. lett szállítani; de le kellett szállítani a választott bíróság hatáskörét II. rendű alperessel szemben még azért is, mert ezen alperes az A) alatti szerződésre vezetett kezességi nyilatkozatában egyáltalában nem tett olyan nyilatkozatot, melyben magát ezen választott bíróság illetékességének alávetette volna. Már pedig ilyen külön és kifejezett nyilatkozat hiányában nem elegendő az, ha a kezes egyszerűen hivatkozik a kezesség alapját képező jogügyletet tartalmazó azon szerződésre, amelyben csak az egyenes adós vetette magát alá valamely kivételes bíróság illetékességének. A budapesti kir. Ítélőtábla: A kir. ítélőtábla az elsobiróság végzését indokaiból helybenhagyja. (C. 1914. június 9. 2442. sz.) Lásd a tőzsdebiráskodásra vonatkozó szabályok hatályban maradását illetőleg Ét. 24. §-át. Ez a határozat megfelel annak az állandó birói gyakorlatnak, hogy a tőzsdebiróság hatásköre kikötésének határozottnak kell lenni. Hogy a tőzsde bírósági illetékesség kikötése kihat az engedményesre is, Lásd C. 686/910. v. sz. (Gr. XVII. 524. 1., Uj Dtár V. 537. 1.); továbbá lásd DárdayTury: Igazságügyi Törvénytár IV/A. 1116. lapján és Gr. IV. k. 489. lapján közölt birói gyakorlatot. A nem kereskedő által mások kereskedelmi ügyleteire vonatkozólag vállalt képesség tekintetében a tőzsdebiróság illetékessége a la történt alávetés nem joghatályos C. 561/905. (Uj Dtár V. 514. 1.). i 1912 : LIV. t.-cz. — Ét. 18. §. 1060. Az életbeléptetési törvény 18. §-ában foglalt rendelkezés alapján az ügyéd munkadíjjá saját ügyfele irányában ítéletileg meg nem állapitható. Amennyiben az ügyvéd a hivatkozott törvényszakasz alapján díjmegállapítást kér, ez külön végzéssel történik. E végzés az ügyféllel magával is közlendő. (Bp. közp. jb. teljes ülésí megállapodása.) Lásd a következő megállapodást. A megállapító végzés és a főperbeli ítélet közti viszonyra lásd Kovács Pp. magyarázata I. k. 195—196. 1. III. Eet és II. k. XVI. fejezet. I. II. jegyzet (539. 1.). 1061. Az életbeléptetési törvény 18. §-a nem tartalmaz parancsoló rendelkezést aziránt, hogy az ügyvédi járandóság megállapítása kérdésében akár tárgyalás tartassék, akár a fél meghallgattassák. Teljesen a biró belátására van tehát bizva, hogy tart-e tárgyalást, meghallgatja-e a felet, avagy mindezek mellőzésével határoz. Amennyiben tehát az ügyvédi járandóság megállapítása tárgyában e rendelkezésre álló adatok alapján is lehet határozni, s igy a meghallgatás fölösleges: a biró jogosítva van a meghallgatást is mellőzni. (A bpesti közp. jbiróság megállapodása.) Lásd az előző megállapodást s az ott felhívottakat.