Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

628 Polgári perrendtartás és a meggyőződését előidéző okok felsorolásával állapította meg a tényállást arra nézve, hogy felperesek a bérleti szerző­dés 5. pontjának tilalmát meg nem szegték, mert mások ré­szére szálló vendégeket nem \ közvetítettek, s ebből a S. 197. §-a értelmében ehelyütt is irányadó tényállásból jogszabálysér­tés nélkül vonta le azt a jogi következtetést, hogy alperesnek az eme tilalom áthágásával elkövetett szerződésszegésre alapított felmondása törvényes alappal nem bírt, minek folytán alperes a bérleti viszonynak időelőtti jogtalan megszüntetéséből a felpereseket érő károsodásért felelősséggel tartozik. De alaptalan az alperesnek az a panasza is, hogy kár­térítési felelőssége azért sem állapitható meg, mert felperesek a bérleményt 1912. évi augusztus 1-én jogfenntartás nélkül hagyták el és ettől kezdve bért nem fizettek. A felperesek ugyanis felebbvitelre tekintet nélkül végre­hajthatónak kimondott ítélettel köteleztettek a bérlemény át­adására, a bérleményt ennek kényszerhatása alatt ürítették ki, mert a végrehajtást bevárni és ennek költségeit is viselni nem tartoztak; a birói ítélet folytán kiürített és harmadik szemé­lyeknek bérbeadott és átengedett lakás és üzlethelyiségért to­vábbi bérfizetést teljesíteni nem tartoztak, az alperesnek jog­ellenes ténykedéséből folyó kártérítési igényük pedig minden különös jogfenntartás nélkül érvényesít1 ető, mert arról kifeje­zetten .le nem mondottak. Ezekhez képest alperes alaptalan felülvizsgálati kérelmét a kir. Kúria elutasította és tekintettel arra, hogy a költségvi­selés kérdése a végitéletre tartozik, nz ezúttal felmerült költsé­geket csak megállapította. C. 1914. nov. 25. G. 150/914. sz. Lásd a 635. §. miniszteri indokolását; továbbá Bp. T. G. 369/910. 'Gr. XVn. 539—542. 1.); C. G. 161/1911. (Gr. XVIII. 513—514. 1.). 656. és 669. §§. 1053. Házassági perekben a házasság felbontására iránynló kérelem esetén az ellenfél nem védekezése nem menti fel a másik felet a bizonyítás kötelezettsége alól és a tárgyalás vezetésével meg­bízott biró ebben az esetben hivatalból a tényállást kideríteni tarto­zik. (C. 1914. decz. 11. 1245.) Ez megfelel a házassági perekben érvényesülő officialitás elvének. V ő C. 473/912. CUi Dtár XIV. 296. 1.); C. 592/99. (Uj Dtár I. 25. 1.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom