Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

685. §. 629 695. §. 1054. Peres felek németbirodalmi állampolgárok. A házassági bontó perben eljárt biróság területére nézve hatályos németbirodalmi polgári perrendtartás 615. §-ának 2. bekezdése házassági bontópe­rekben a nő- és gyermektartási igényeknek érvényesitését kifejezet­ten kizárja s külön polgári peruira utasítja. Ezeknek az igényeknek érvényesítésére irányul felpereseknek az állandóan Pozsonyban tar­tózkodó alperes ellen az elsőbirósághoz beadott keresete. Nyilvánva­lóan téves jogi álláspontot foglalt el tehát a másodbiróság akkor, amikor a fentnevezett felperest egyedül abból az okból utasította el a végleges nőtartásdijra vonatkozóan keresetével: mert a felperes A házassági bontóperben a végleges nőtartás iránt kérelmet nem ter­jesztett elő. A kereset törvényes kiskorú gyermekeknek tartásáért fizetendő díjnak házassági bontóper keretén kívül való érvényesíté­sét célozza. Az ilyen igény felett, ha nemcsak a tartásdíj összege, hanem a tartási kötelezettség is vitás, a tartásdíj fizetése iránti kere­set a biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét megváltoztatja, a pert ugy a végleges nőtartásra, mint a gyermektartásra vo­natkozóan érdemi alapon elbirálandónak kimondja s a másod­biróságot utasítja, hogy a pert érdemileg birálja meg s hozzon a perköltségre is kiterjedő határozatot. Indokok: Felperesek keresetüket arra alapitják, hogy az alperes és a B. A. felperes között kötött házasságot a bautzeni szász kir. országos törvényszék P. 27/07/3. sz. a. hozott Ítéleté­vel az alperes terhére megállapított házasságtörés miatt fel­bontotta, az alperest vétkesnek nyilvánította s alperes a fel­pereseknek eltartásáról az 1907. év óta nem gondoskodik. Peres felek németbirodalmi állampolgárok. A házassági bontóperben eljárt biróság területére nézve hatályos német­birodalmi polgári perrendtartás 615. §-ának második bekez­dése házassági bontóperekben a nő és gyermektartási igé­nyeknek érvényesitését kifejezetten kizárja s külön polgári peratra utasitja. Ezeknek az igényeknek érvényesítésére irá­nyul felpereseknek az állandóan Pozsonyban tartózkodó al­jveres ellen az elsőbirósághoz beadott keresete. Nyilvánvalóan téves jogi álláspontot foglalt el tehát a másodbiróság akkor, amikor a fentnevezett felperest egyedül abból az okból utasította el a végleges nőtartásdijra vonatko­zóan keresetével: mert a felperes a házassági bontóperben a •végleges nőtartás iránt kérelmet nem terjeszetett elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom