Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

758 Kereskedelmi törvény V. ö. Szegedi T. G. 118/907. (üj Dtár IV. 313. 1.), C. 631A. 1906. (u. ott 314. 1.); 1065/98. (u. ott 316. 1.); 1188/99. (317. 1.); Bpesti T. G. 12/900. fJRj Dtár IV. 343. L). 123ű. Ha a felek üzleti összeköttetésében gyakorlatként alakule ki, hogy a vevő az eladót megillető vételárak fizetését a kötlevélben kikötött 30 napi határidő letelte után is minden joghátrány bekövetkezte nélkül teljesíthette: ezzel a gyakorlattal szemben a kereskedelmi forgalomban feltételezendő jóhiszeműséggel ellenkeznék az, hogy az eladó az eddigi gyakorlattól eltérve, anélkül, hogy a vevőt a jövőben felmerülő fizetési késedelmének jogkövetkezményeire előzetesen figyelmeztette volna, a kötéstől a vevőnek pusztán néhány napi fizetési késedelme okából elállhasson. (C. 1913. november 12. 362/1913. v. sz. A vételár azonnali fizetésének kötelezése esetében, ha az első részlel hitelben szállíttatott, a fizetés nem teljesítése miatt az eladó nem állhat el a további szállítástól C. 1516/92. (Uj Dtár IV. 342. 1.). Lásd a keresk. forgalomban megkívánt jóhiszeműségre vonatk. ebben a kötetben az 1212. sz. esetet. 1237. I. Ha a peres felek mint kereskedők közt, nem vételi, hanem bizonyos mennyiségű helyettesithető dolgoknak előállítására és szállítására munkabéri szerződés jött is létre, a KT. 337. f-a értelmében a vételre vonatkozó határozatok megfelelő módon alkalmazandók. — II. A megrendelő (vevő) saját szabadalmát képező zárakat rendelt; utóbb kijelentette, hogy azokat nem veszi át. Erre a vállalkozó (eladó) a gyártást beszüntette és a beszerzett anyagok és félig kész gyártmányok értékét követeli. Kimondatott, hogy a KT. 352. §-ának az a rendelkezése, mely szerint az eladó teljesítés nélküft' kártérítést nem követelhet, esak a kész árut tartja szem előtt és a $-nak a 356. §-al egybevetve, csak az az értelme, hogy az eladónak nincs joga teljesítés nélkül kártérítés fejében árkülönbözetet követelni, vagyis a törvény ki akarta zárni annak lehetőségét, hogy az eladó a vevő rovására az árkülönbözetre űzzön spekulációt. Ez az eset azonban nem fedi azt a tényállást, midőn az átvételnek a vevő részéről való jogtalan megtagadása megakadályozza az eladót szerződéses kötelességének teljesitésében, mert az eladó, ki a már munkába vett árut még nem készítette el teljesen, az átvétel megtagadása folytán csak önmagát és a vevőt óvja meg nagyobb kártól, midőn a gyártást a reá nézve nem értékesíthető árukra nézve nem fejezi be. Ezen esetben tehát nem a KT. 352. §-ának erre a tényállásra nen* íDő rendelkezése, hanem az általános magánjognak az a szabály^ nyer alkalmazást, hogy az a fél, ki a kétoldalú szerződésből folyó kötelezettségét oly körülmény miatt nem teljesíthette, amelyért a má~