Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

740 Kereskedelmi törvény §-ára csak másodsorban alapította, vagyis csak arra az esetre^ ha a bíróság a zálogjog létrejöttét megállapítaná. Minthogy azonban az elsőbiróság ezt a kérdést nemlegesen döntötte el, annak szüksége, hogy a zálogbaadás ténye a Cs. T. alapján hatálytalanittassék, önmagától elesett. Felperes keresetében csak általánosságban jelölvén meg azokat az okiratokat, amelyek kiadására alperest kötelezni kérte, ezek pontos megjelölésére az elsőbiróság helyesen tűzött ki póftárgyalást. A kir.-tábla felfogása szerint is az A) alatti megállapodással, daczára az abban használt kifejezéseknek, a közadós és elsőrendű alperes között zálogszerződés nem jött létre. Ugyanis a zálogszerződés létrejöttéhez szükséges, hogy a zálogbaadó átadja a zálogbavevőnek a zálogtárgyakat, vagy kötelezettséget vállaljon azoknak később leendő átadására. Helyesen fejtette ki az elsőbiróság azt is, hogy másodrendű alperes nem tekinthető elsőrendű alperes megbízottjának, hanem miként az A) alatt csatolt okiratban ennek kifejezés is adatott, a közadós ügyészének. Azzal tehát, hogy a követelésekről szóló okiratok másodrendű alperesnek átadattak, azok elsőrendű alperes birtokába nem kerültek. Minthogy pedig közadós a szerződésben arra sem vállalt kötelezettséget, hogy a zálogtárgyakat utóbb — különösen, ha másodrendű alperes ügyészi minősége megszűnik — átadja elsőrendű alperesnek, az A) alatti megállapodás zálogszerződésnek egyáltalán nem tekint7 ető s ennek alapján elsőrendű alperes a zálogtárgyak átadását a csőd megnyílta után sem követelhette és azokat megtartási jog czimén sem tarthatja vissza. A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét felhozott és felhívott indokai alapján helvbenhagyja. (1914. április 21. 775/913. v. sz. IV. pi). Életbiztosítási kötvények elzálogosítása C. 1176/912. sz. VIII. pt. (Uj Dtár XV. 425. 1.) C. 101/909. v. sz. IV. pt. (Gr. XVI. 713. 1.). Hátirat utján átruházható papírok külön okirattal hátirat nélkül is érvényesen zálogba adhatók C. 195/909. v. sz. IV. pt. (Uj Dtár IV. 137. 1.). Hátirat utján átruházható papiroknál a zálogjog szerzéséhez a papírnak hátirattal ellátva tényleges átadása szükséges C. 174/911. v. sz. (Gr. XVIII. 619. 1.). A tömegesen elzálogosított követelésekről készített jegyzék és az arra vezetett elzálogositási nyilatkozat alapján az elzálogosításnak a könyvben eszközlendő feljegyzése elmulasztása esetén joghatályos zálogjog nem szereztetik C. 915/98. (Uj Dtár IV. 139. 1.). 305. §. 1204. A zálogjogos hitelező mindaddig jogosítva van a zálogtárgyat birlalni, amig az ezáltal biztosított követelésére nézve teljesen kielégítve nincsen. E jognál fogva a zálogjogos hitelező keresettel élhet az ellen, aki a zálogot birlalásából elvonta, sőt az ellen is. aki