Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

734 Kereskedelmi tör vény A kir. törvényszék a keresetet alaposnak találja. A takarékpénztári betéti ügylet ugyanis, annak a helyettesíthető dolgokra vonatkozóan, azok használatának megengedésével kötött letéti szerződés fogalma alá esik, csak a letevő és letéteményes közt állapit meg jogviszonyt. Letevőnek az tekintendő, aki az ügyletről kiállított takarókbetéti könyvben betevőként megjelöltetett, mert a szerződés tartalmára nézve ez az okirat az irányadó, amennyiben tehát a letét tényleges beszolgáltatása harmadik személy által törté.)t, az illető a takarékbetéti könyvben meg-jelölt személy megbízottjának tekintetik. Az alperesi alapszabály 56. §-a szerint ugyan a betéti könyvek értéke a könyvre vezetett megfelelő korlátozás hiján, a könyv felmutatójának fizettetik ki, ez az intézkedés azonban azt a megállapítást, hogy a betét alapján jogviszony csak a letevő és letéteményes közt létezik, le nem rontja; mert a könyv felmutatója a betéti összeg kiadásához való igényt a betevő jogának alapján, akár mint a betevő jogutóda, akár mint annak megbízottja gyakorolja. Minthogy tehát a takarékbetéti ügyletből jogviszony csak a letevő és letéteményes közt keletkezik; minthogy a letett összeg a letevőnek vélelmezett tulajdona, mellyel az tetszése szerint rendelkezhetik: azért nyilvánvaló, hogy a letét kiadására nézve a letevő által harmadik személy javára adott utasítás oly egyoldalú intézkedés jellegével bir, amelyet a letevő megváltoztatni a letéteményessel szemben való jogviszonyában mindaddig jogosult, amig az utasítás végre nem hajtatott. Alperesnek az az álláspontja tehát, hogy a letétet a letevő örököseinek beleegyező nyilatkozata nélkül ki nem adhatja, alaptalan és még azért is, mert a betéti könyvre az örökösök javára vezetett korlátozás a megfelelő törvényes alakszerűségek hiján sem halálesetre szóló egyoldalú érvényes intézkedésnek, sem örökösödési szerződésnek nem tekinthető. Alperes tehát a betétnek felperes részére való kiadását a betéti könyv átvétele ellenében jogosan meg' nem tagadhatja. A szegedi kir.^ tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert alperes a betéti összeg kifizetését meg nem tagadhatta, mert a betéti könyv a felperes nevére van kiállítva s az ő birtokában van, mert a betéti könyvön látható az a fentartás, hogy a tőke csak a pénzbetevő halála után fizetendő ki az örökösöknek, ha annak feljegyzése a felperes megbizásából eredőnek volna is tekinthető, a felperes mint pénzbetevő, a betéti könyv birtokosa és vélelmezett