Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

A kereskedelmi ügyleteket tárgyaző általános határozatok 735 tulajdonosa által tetszése szerint bármikor visszavonható volt. De a betéti ügyletnek természetével is ellenkeznék az, ha a takarékpénztár a vele közvetlen jogviszonyban álló betevő irányában fennálló fizetési kötelezettségnek teljesítését függővé tehetné a betett összeg tulajdonjoga megszerzése jogszerűségének s igy a betevő és harmadik személyek közt létező jogviszonynak vizsgálatától s ennek az ő saját egyéni meggyőződésére alapitható eredményétől. A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét felhivott és felhozott indokaiból helvbenhagyja. 1914 február 26. 760/913 V. sz, IV. pt. Hasonló C. 251/93. (Uj Dtár IV. 126. 1.) V. ö. C. 430/912; 326/912; 981/912. (Uj Dtár XV. 424. 1.). 302. §. 1202. Az adós gyártelepén felszerelt, a hitelezőnek zálogul kijelölt, de rendeltetésüknél fogva az adós használatában hagyott gépek elzálogosítása akkor is érvényes, ha az elzálogosítást feltüntető jelzések mellőztettek. (Erdélyi eset.) A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítéletének fellebbezett rendelkezéseit hagyja helyben. Indokok: Helyesen állapította meg az alsóbiróság Ítéletében a bizonyítási anyag mérlegelésével azt, hogy a vagyonbukott S. J. az általa a felperestől igénybe venni kívánt 40.000 K kölcsönnek megszavazása, illetve folyósítása előtt az ő gyártelepén megjelent felperesi kiküldötteknek megmutatta a keresetben megjelölt gépeket azzal a kijelentéssel, hogy azokat a neki megszavazandó kölcsönösszeg biztosítása céljából a felperes részére kézi zálogul leköti; az pedig nem vitás a peres felek közöttt, hogy a felperes a kérdéses 40.000 K kölcsönt néhány nappal utóbb a vagyonbukottnak megszavazta s részére folyósította is és hogy a vagyonbukott a fennebbi zálognyujtást is tanúsító A) alatti kötelezvényt a felperesnek kiszolgáltatta. Ezekkel a tényekkel a kereset alapjául szolgáló zálogszerződés a peres felek között létrejöttnek tekintendő, mert nem lehet kétséges az a szerződési akaratuk, hogy a kérdéses gépek a felperes részére folyósítandó kölcsön tőke és járulékainak biztosítására kézi zálogul szolgáljanak. Ennek a zálogszerződésnek jogi hatályát pedig az alperes kifogásaiban felhozott tények nem érinthetik, mert a kérdéses kölcsön megszerzésével a szerződő felek nyilván épen azt vették célba, hogy a közadós a visszakövetelt gépekkel is felszerelt gyárá-