Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

A kereskedelmi ügyleteket tárgyazó általános határozatok 733 .;i02. §-aiban foglaltakra is — csak a kereskedelmi ügyletből eredő követelés biztosítására szolgáló zálogjognak a megalapítása érthető; már pedig az adóvégrehajtási zálogolással biztosított községi pótadókövetelés nem kereskedelmi ügyletből eredő követelés. (C. 1914. november 12. G. 121/1914. sz. a. IV. p. t.) A tulajdonost terheli annak a bizonyítása, hogy a zálogvevönél hiányzóit a jóhiszeműség, midőn az illető tárgyakra jogot szerzett. Bp. T. G. 18/908. rUj Dtár IV. 120—123. 1.). A 299. §-ban foglalt intézkedések csak részletekben történő eladásnál, de nem az esetben is alkalmazandók, ha a kereskedő egész üzletét ruházza át másra. Bp. T. 1586/81. (Grill-féle törvények Hitel I. k. 380. 1.) 300. §. 1201. A betéti ügyletnek természetével is ellenkeznék az, ha a takarékpénztár a vele közvetlen jogviszonyban álló betevő irányában fenálló fizetési kötelezettségének teljesítését függővé tehetné a betett összeg tulajdonjoga megszerzése jogszerűségének s igy a betevő és harmadik személyek közt létező jogviszonynak vizs* gálaíától s ennek az ő saját egyéni meggyőződésére alapitható eredményétől. A szegedi kir. törvényszék: Alperest kötelezi stb. Indokok: Felperes előadta., hogy az alperesnél takarékbetéti könyvre 3000 K-t helyezett el oly fentartással, hogy „a tőke csak a pénzbetevő halála után fizetendő ki az örökösöknek". Később felperes a fentartásra vonatkozó szándékát megváltoztatván, felhívta alperest, hogy miután az Örökösök javára szóló rendelkezését fentartani nem kívánja, a betétet adja ki, alperes azonban ezt megtagadta; felperes kéri, hogy alperes köteleztessék a 3000 K kiadására. A kir. törvényszék a következő tényállást állapította mfetgi: A betéti könjyvbepQ betevőként felperes van megjelölve s a könyv előlapján a következő feljegyzés van: „a tőke csak a pénzbetevő halála után fizetendő ki az örökösöknek." A felperes és gyermekei ingatlanainak eladásakor a vételárból a felperesre 3000 K esett, melyre nézve a felperes fia és testvérei abban állapodtak meg, hogy tekintve felperes agg korát, a pénzt takarékban helyezik el betétként felperes nevén, de oly korlátozással, hogy abból csak G. O. vagy G. G. vehetnek ki a felperes részére pénzt. A felperes megbízottja dr. Sz. J., az alperesnél felperesnek a korlátozástól elállását bejelentette s e korlátozási záradék mellőzésével uj betéti könyv kiállítását kérte, melyet alperes megtagadott.