Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

732 Kereskedelmi törvény helyiséget, minek folytán alperes az A) a. értelmében az üzlet átvételére létrejött szerződést érvénytelennek nyilvánította s az átvételt megtagadta. Jogszabály, hogy a szerződésileg kikötött bánatpénz csak a szerződéstől való tényleges visszalépés esetében követelhető és nem akkor is, ha a szerződés valamely más okból nem mehet teljesedésbe, mert ily esetben a bánatpénz iránt való igény érvényesítésének még akkor sincs helye, ha a szerződés teljesítésének akadályául a bánatpénz fizetésére kötelezett fél hibája szolgált. Ezen esetben ugyanis lehet igénye a szerződéshez hű félnek a mulasztó féllel szemben a szerződés teljesítéséhez, és ezzel kapcsolatban vagy ettől függetlenül kártérítéshez, de nincs joga a megállapított bánatpénzt követelni, ami csak akkor követelhető, ha a kötelezett fél egy teljesedésbe ment szerződéstől lép vissza. Ezekből következik, hogy felperes az A) a. kikötött bánatpénzt követelni alperestől csak azon esetben lenne jogosult, ha az a bontó feltétel, hogy a háztulajdonos az üzlet átvételéhez való hozzájárulását bármi okból megtagadja, be nem következett volna, s akként a feltételtől függően megkötött vételi ügylettől elállott volna, de a jelen esetben, mikor maga a vételi ügylet az A) a. megállapodás szerint a bekövetkezett bontó feltétel folytán érvénytelenné vált, felperesnek bánatpénzhez igénye nem lehet. A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert az alperes a szerződéstől vissza nem lépett, sőt a perben bizonyított eljárása szerint azt teljesíteni kivánta. 1914. május 26. 992/913. V. sz. IV. pt. A szerződésszegés esetére kikötött bánatpénz nem követelhető akkor, ha a szerződés a felek között kölcsönösen megszüntettetett.C. 403/1891. (Uj Dtár IV. 77. 1.). Nem feltétele a bánatpénz kikötésének az, hogy előbb a felek a létesítendő szerződéses viszony összes részleteire nézve megállapodjanak, a bánatpénz akkor is követelhető már, ha a szerződő felek a szerződéses viszony minden részletére nézve még nem is állapodtak meg, de a bánatpénzt igérő ügyfél oly körülmény miatt tagadja meg a szerződés végleges megkötését, amelyre nézve a bánatpénz igérése előtt már teljesen megállapodtak C. 141/909. V. sz. (Uj Dtár IV. 77. 1.). 299. §. 1200. A KT. 299. §-a szerint csak a kereskedő által az ö üzleti körében történt elzálogosításnak van az a joghatálya, mely szerint az elzálogosított ingókra korábban szerzett tulajdonjog a jóhiszemű zálogszerzö hátrányára nem érvényesíthető: az üzleti körben történt elzálogosítás alatt azonban — figyelemmel a KT. 301., illetve