Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

Szövetkezetok 72fc -arra az esetre ad meg, ha a szövetkezet ellen csőd nyittatott és ha a csődeljárásban a kétszeri, arányos felosztási, kivetési és behajtási eljárás utján kielégítést nem kap; mert ez az el;já,rás meghiúsulását célozván annak a kedvezménynek, melyet a törvény a szövetkezeti tagok részére azok egyetemleges felelősségének mérséklése céljából azáltal biztosított, hogy ;i szövetkezet vagyonából ki nem került tartozási összegeket az összes tagok között és pedig aránylagosan — kétszeri kivetési és behajtási eljárás utján felosztani rendeli és ennek megtörténtéig a szövetkezet hitelezőit elzárja attól, hogy a tagok ellen felléphessenek s a hitelezőknek csak annyit enged meg, hogy' a szövetkezet tagjai ellen csupán akkor és annyiban fordulhassanak, ha és amennyiben a kétszeri arányos felosztás, kivetés és behajtás után is kielégitetlen követelésük maradna fenn és a tagok alapszabályszerü felelősségét a kétszeri arányos felosztás, kivetés és behajtás ki nem merítené. A törvény kijátszásához azonban a bíróság segédkezet nem nyújthat, felperesnek kereshetőségi jogát tehát megállapítani annyival kevésbbé lehet, mert a fenti törvényes rendelkezéseknek és annak a körülménynek figyelembevételével, hogy az alapszabályok 13. §. és 27. §. b) pontja szerint a tagok többszörös felelősségét maga a szövetkezet is csak a veszteség fedezésére és csupán az üzletrészek arányában, közgyűlési határozat alapján veheti igénybe, nyilvánvaló, hogy a szövetkezeti tagnak az alapszabályokban a jegyzett üzletrész többszörös értéke erejéig megbatározott felelőssége nem állapit meg ?i szövetkezet részére ennek vagyonához tartozó alapon követelést, melyhez aJkár a szövetkezet, akár végrehajtás utján bármelyik szövetkezeti hitelező egyszerűen hozzájuthatna, az ennek a felelősségnek megfelelő jogosultság, illetőleg a többszörös felelősségből a tagra háruló szavatosság egyenértéke tehát, mint azt az elsőbiróság vonatkozó indokaiban helyesen állapította meg, joghatályosan le sem foglalható. Bp. T. 1913. január 7. 2212/912 V. sz. IV. pt. A szövetkezeti üzletrészt az üzletrész tulajdonosának hitelezője le nem foglalhatja és azt a végrehajtató a végr. törv. 128. §-a értelmében magára át nem ruházhatja, hanem csupán a társaság feloszlásának esetére az adósnak iulandó illetményét veheti végrehajtás alá C. 242/902. (Uj Dtár III. 551. 1) V ö még Bp. T. G. 609/909; C. 459/92. (u. ott 551—553 1.)