Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

Részvénytársaság 715 rozatot érvénytelennek kimondani nem lehetett. Ezeknél fogva az elsőbiróság' Ítéletét helybenhagyni kellett. A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert a részvényeknek harmadik személyek részére avégből való átadása, hogy ezek a közgyűlés határozatképességének biztosítása végett, ott mint részvényesek megjelenjenek, önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy pusztán ezen az alapon a közgyűlés határozatai megsemmisíttessenek, mivel a részvényeknek ilyen úgynevezett álrészvényeseknek való átadása, és ezeknek a közgyűlésen részvényesi minőségben történt szerepeltetése csak akkor szolgálhat alapul a közgyűlési határozatok megsemmisítésére, ha a rész vények ilyen átruházása valamely visszaélés keresztülvitele, vagy valamely jognak kijátszása céljából történt, ez az eset azonban itt fenn nem forog. C 1913. nov. 28. 217/913 V. az. Ad I. Azonos C. 279/907; 1260/904. (Uj Dtár III. 398—400. 1.) v. ü. G. 501/907. (Uj Dtár III. 390. 1.); 291/900; 433/900 (Uj Dtár III. 400. 1.) — Ad II. A KT. nem tiltja, hogy a közgyűlésen való elnökléssel az igazgatóság elnökén kivül az igazgatóság más tagja is megbízható és hogy ennek kijelölését az alapszabályok az igazgatóság hatáskörébe utalják. Uj Dtár III. 421. l.,Dtár III. f. IX. 256. lap. Ha az alapszabályok a közgyűlési elnöknek szavazati jogot biztosítanak, akkor a közgyűlés csak olyan személyt választhat elnökké, aki a közgyűlésen mint annak szavazati joggal bíró tagja jelen lenni jogosult. C. 2342/907. (Uj Dtár III. 420. I.). 1673. I. Az alapszabályok érvényesen meghatározhatják azt, hogy szavazati joggal csakis az a részvényes bir, aki névre szóld részvényeit a közgyűlést megelőzőleg bizonyos időn belül megszerezte s a társulati részvénykönyvben a nevére irattá. — II. A határozatképesség szempontjából a közgyűlésen képviselt összes részvények, tehát nemcsak a szavazásra jogosult részvényesek részvényei, hanem azoknak a közgyűlésen képviselt részvényeseknek a részvényei is számításba veendők, akik az alapszabályokban a szavazati jog gyakorlására nézve meghatározott feltételek hiányában a közgyűlésen szavazati jogukat nem gyakorolhatták. — III. Az, hogy a részvénytársaság vezérigazgatója, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai, elnöke, alelnöke, jogtanácsosa s a hivatalnokai hasonló állásaikat az egyesült részvénytársaságnál is megtartják s esetleg magasabb díjazásban is részesittetnek, nem alkalmas olyan személyi vagy anyagi érdekeltségnek a megállapítására, amely nevezetteket mint részvényeseket megillető szavazati jog gyakorlását az alapszabályok értelmében a határozat hozatalánál kizárná; és ezek ebből az okból attól sem zárhatók el, hogy mint más részvényesek meghatalmazottai szavazati jogot gyakorolhassanak. (C. 1914. január 15. 481/1913. v. az. IV. p. t.)