Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

710 Kereskedelmi törvény Téves az elsőbiróságnak a Kt 153., 171. és 173. §-aira alapított az a jogi álláspontja, hogy a bemutatóra szóló részvény aláírója egyáltalán csak a névérték 50 %-a erejéig felelős, mert a részvényest a Kt. 168. és 169. §-ai szerint az egész névérték befizetésének kötelezettsége terhelvén, ezen kötelezettség alól való mentesülésnek csupán akkor van helye, midőn a részvényes fizetési kötelezettsége akár azáltal, hogy a részvényt másra átruházta, akár részvényesi jogának a fizetési mulasztás folytán alapszabályi intézkedésből folyó megsemmisítése következtében megszűnik és csak ezekben az esetekben marad a bemutatóra szóló részvény aláírója a Kt. 153. és 171. §-ai alapján a részvény névértékének csupán 50 %-a erejéig felelős. Már pedig az alperes sem azt, hogy a két részvényt átruházta, sem azt, hogy a részvénytársaság az ő részvényeit megsemmisítette, nem is állította. Alaptalan az alperesnek az a kifogása, hogy a részvényesnek az a kötelezettsége, hogy a részvény névértékét befizesse, csak a részvénytársaság irányában áll fenn, mert a részvénytársaság a nem vitás tényállás szerint csődbe jutván, a. est. 3. és 100. §-ai értelmében a tömeggondnok érvényesíti eti azon vagyoni jogokat, amelyek a részvénytársaságot megillették. Alaptalan az alperesnek az a kifogása is, hogy csak értékkel biró részvény ellenében köteles a névértéket megfizetni, mert a Kt. 168. és 169. §-ai az elértéktelenedésre való tekintet nélkül kötelezik a részvényest a névértéknek befizetésére. Ellenben alapos az alperesnek az a kifogása, hogy c^ak a részvény átadása ellenében köteles fizetni, mert a csődeljárás nem zárja ki azt, hogy a tömegből a részvényre is jusson osztalék. Ehhez képest az elsőbiróság ítéletét megváltoztatni és az alperest a részvények átadása ellenében a még hátralékos névérték fizetésére kötelezni kellett. 1914 szept. 9. 2733/913. Hasonló C. 779/910. v. sz. IV. pt. (Gr. XVIII. 603. L). Ha a részvénytársaság a részvényaláirótól a bemutatóra szóló részvények névértékének 50%-át meghaladó befizetést követel, keresetének jogalapjához tartozik annak a kimutatása, hogy az alperes az aláirt részvényeknek tulajdonosa. C. idilli, v. sz. IV. pt. (Uj Dtár XIV. 349. L). — A Kt. 153. és 171. §-ait nem lehet ugy értelmezni, hogy az aláirt részvények névértéke 50%-a a későbbi részvény sek minden kötelezettsége nélkül kizárólag az aláirókat terhelné, hanem az, hogy az aláíró az aláirt részvények névértékének 50%-a erejéig a részvények továbbadása esetén is felelős, ha a mindenkori részvényes a befizetéseket tme mértékig nem teljesitené. Curia 923/1884. Dtár uj f. VIII. 9. (12. lap). — A részvények névértékének 50%-án felüli részére nézve a felelősség csupán a névre szóló részvények esetére van meghatározva, de bemutatóra szóló részvényeknél nem. Ha a részvénytársaság az alapszabályokban a nótbefizetésre való felhi-