Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

Részvénytársaság 711 vás sikertelensége esetére csak azt a jogot tartotta íen és illetve biztosította magának, hogy a részvényaláirót az általa jegyzett részvények névértékének 50%-a erejéig felelőssé teszi, de nincs biztosítva az a jog, hogy a mindenkon részvényestől az 50%-on fölüli pótbefizetést esetleg per utján követelhesse, ugy a részvényaláiró az 50%-nál nagyobb befizetésre nem kötelezhető. Curia 858/1905. (Uj Dtár III. 338. 1. Dtár IV. f. V. 90. és Hitelj. Dtár I. 29. (A Curia IV. polg. tanácsának 4.sz. elvi megállapodása.) — Lásd még C. 467/911. V. sz. (U] Dtár XIV. 351. 1.). 157. §. 7. p. és 166. §. 1168. Ha a részvénytársaság elsőbbségi kötvényeket nem mindjárt az alakuláskor, hanem csak később bocsát ki, az ezekre vonatkozó megállapodásokat is fel kell venni az alapszabályokba. A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság végzésének az elsőbbségi kötvényekről szóló intézkedésnek az alapszabályokba leendő felvételét kimondó neheztelt rendelkezését helybenhagyja. Indokok: Ha részvénytársaság megalakulásakor elsőbbségi kötvényeket bocsát ki, akkor az ezek felőli megállapodások a KT. 150. §-ának 3. pontja értelmében már a tervezetbe, a 157. §. 7. pontja értelmében pedig az alapszabályokba is felveendők, sőt a 158. §. 5. pontja értelmében az a cégjegyzékbe is bejegyzendő és közzéteendő, ha pedig ilyen elsőbbségi kötvények nem mindjárt a megalakuláskor, hanem csak később bocsáttatnak ki a részvénytársaság által, akkor az ezekre vo natkozó megállapodások a Kt. 166. §-ának 3. bekezdése értelmében a közgyűlés által állapitandók meg. Igaz ugyan, hogy a KT. nem tartalmaz kifejezett intézkedést abban a tekintetben, hogy az ezekre az utóbb kibocsátott elsőbbségi kötvényekre vonatkozó megállapodások is felveendők az alapszabályokba, azonban a törvénynek semmiféle intézkedéséből nem lehet arra következtetni; de nem is volna semmi elfogadható magyarázata annak, hogy a megalakulás után (később) kibocsátott elsőbbségi kötvények felől másként kivánt volna intézkedni, mint az alakulással egyidejűleg kibocsátottakról, de meg másfelől a dolog természete és a kereskedelmi forgalom biztonsága egyenesen megköveteli azt, hogy az alapszabályokba mindaz felvétessék, ami a részvénytársaságnak, különösen harmadik személyekkel szemben való jogviszonyai szempontjából különösebb fontossággal birhat és a fennforgó esetben kétségtelenül bir is; mert az elsőbbségi részvények egyrészről rendszerint közforgalmi értékpapírokat képeznek, de másfelől az elsőbbségi kötvények, mint voltaképpeni adósleveleknek kibocsátása a részvénytársaságokra nézve kétségtelenül nemcsak akkor képez