Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)
Részvénytársaság 709 €449/906; 1123/91; 683/92; 835/900; 613/900. (Uj Dtár III. 310. 1.); 1153/903. (u. ott 313. 1.). 1166. A KT. 151. §-ának a részvénynévérték lefizetésére vonat kozó szabálya az állandó joggyakorlat szerint a helyi érdekű vasutakra vonatkozó és az 1880 : XXXI. t.-cz. és 1883 : IV. t.-cz. szabályai alá eső törzsrészvény-hozzájárulásokra nem terjed ki. — Űr Ha a h. é. v. engedélyese a közönség tájékoztatására a vasútépítés irányát magában foglaló iratot bocsát ki: az, aki hozzájárulásra vállal kötelezettséget, az ezen iratban körülirt módon tervezett vasút alaptőkéjéhez való hozzájárulást vállal magára, s igy az ettől a tervtől a kiinduló pont tekintetében, tehát lényegesen eltérő módon épülő vasúthoz való hozzájárulásra nem köteles. (C. 1914. április 6. 949/ 913. sz. a. IV. p. t.) Ad I. Azonos C. 921/900; 505/99; 411/900/697/901; 662/99. (Uj Dtár III. 316. 1.). Ad II. Azonos C. 1060/901. (Uj Dtár III. 323. 1.) V. ö. C. 369/909. IV. pt.; 70/903. (Uj Dtár III. 319—322. 1.). 305/903. (Uj Dtár III. 324. 1.); 698/99. (u. ott); 49/912. v. sz. IV. pt. (Uj Dtár XV. 394. 1.). 153. és 171. §§. 1167. Bemutatóra szóló részvény aláírója csak akkor marad a névértéknek csupán 50%-a erejéig kötelezve, ha fizetési kötelezettsége akár azáltal, hogy a részvényt másra átruházta, akár részvényesi jogának a fizetési mulasztás folytán alapszabályi intézkedésből folyó megsemmisítése következtében megszűnik; egyébként azonban az egész névértékért felelős. Bp. T. A Kt. 150. §-a első bekezdése értelmében a részvénytársaság alaptőkéjének biztosítása részvény aláírás által történik. A tervezetben és alapszabályokban megállapított alaptőkét a részvénytársaságnak be kell hajtania, mert az alaptőke a részvénytársaság hitelezőinek biztosítására is szolgál, de meg alaptőke (még pedig a tervezet és alapszabályok által számszerűleg előzetesen meghatározott alaptőke) nélkül, a célba vett kereskedelmi üzlet sikeres vitele sem lehetséges. Ezért kötelezi a kereskedelmi törvény 168. és 169. §-aiban a részvényest a részvény névértékének befizetésére. Az alperes nem^ tagadta, hogy ő két darab részvény tulajdonosa és nem védekezett azzal, hogy az alapszabályok, illetve közgyűlési határozat a részvény névértékének teljes befizetését még nem rendelte el. Az alperest már ezen az alapon felelőssé kell tenni a még hátralékos befizetésért.