Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

Segédszemélyzet. (55-60. §§.) 1149. Sem tiltó törvénybe, sem a jó erkölcsökbe nem ütközik. és igy a szolgálati szerződésben joghatályosan kiköthető, hogy a szolgálatból súlyos kötelességszegés miatt elbocsátott hivatalnok a nyugdijalapra vonatkozó minden jogát elvesziti. (C. 1914. február 3. 540/913. v. sz. a. IV. p. t.). Annak, hogy alperes felperest a sztrájkban való részvétel miatt felmondás nélkül jogosan elbocsátotta, jogfolyománya az, hogy ez által felperes a nyugbérhez való igényét végleg elvesztette. C. G. 589/902. (Uj Dtár III. 166. 1. ; lásd még C. 160/906. (Uj Dtár III. 162. 1.). 1884 : XVII. t.-cz. 94. §. b. p. 1150. Nincsen jogszabály, amely az alkalmazottat arra kötelezné, hogy a főnökének bejelentett betegségét ennek kívánságára igazolja is. Annál kevésbé fűzheti a főnök alkalmazottjának ehhez a vélt mulasztásához azt a következményt, hogy őt felmondás nélkül elbocsássa. (Budapesti kir. tábla felülvizsgálati tanácsa 1914. G. 338. sz. a.) V. ö. C. 996/904; K. és Vtsz. E. 26/99. (Uj Dtár III. 150. L). 1151. Ha az üzletvezető figyelmeztetés dacára bántalmazta a tanoncot: ugy ez a tény a felperes üzletvezetői állására való tekintettel oly magatartásnak minősül, amely az ipartörvény 94. §-ának b. pontja alá esik. Ez esetben tehát a felmondás nélkül való elbocsátás indokolt. (Budapesti kir. tábla felülvizsgálati tanácsa 1914. G. 861. sz. a.) Munkaadónak az üzlet körébe eső utasitásai nem követése C. 4941/B3. (Grill-féle törvények: Dr. Pap—Sándor Hitel törv. VI. kiadás H k. 178. 1.). 1884 : XVII. 95. §-a és b. p. 1152. Jogos ok az üzletvezetőnek felmondás nélküli kilépésére, ha a főnök tőle a pénzkezelést elvonja és azt egy gyakornokra, utóbb a kapusra bizza; az üzletvezető által jogosan elbocsátott alkalmazottakat visszafogadja, székét és asztalát az irodából kiviteti. A gyulai kir. törvényszék: Alperest viszonkeresetével elutasítja s kötelezi, hogy felperesnek 5764 K-át megfizessen. Indokok: A szerződés szerint a felek közt oly megállapodás jött létre, hogy alperes üzletvezetőnek alkalmazza felperest 1908-tól 12 évre. Fizetésén felül az üzlet évi bruttóforgalmából 2% jutalék illette meg felperest, ebből 1% négy