Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

<384 Végrehajtási törvény nyesitésére bir kereseti joggal. Az ingatlan tulajdonának pedig a zárgondnoki kezelés mellett is saját személyükben kereseti joggal birnak az ingatlan bérlője ellen a bér nem fizetése okából a bérletből való kilakoltatás iránt C. I. G. 262/98. (Uj Dtár VI. 574. 1.). Lásd még C. I. G. 595/98. (u. ott). 1128. A telekkönyvileg bejegyzett bérleti jog, személyhez kötött oly jogosítvány, mely végrehajtási foglalás tárgyát nem képezheti akkor sem, ha az nyilvánkönyvi kitüntetés tárgyát képezi, mert a telekkönyvi bejegyzés még nem teszi a bérleti jogot oly joggá vagy dologgá, mely a végrehajtási törvényben előirt módon értékesíthető lenne. (B. K. T. 1914. január 8. 11680.) V. ö. Bp. T. P. 5158/902. (Uj Dtár VI. 578. 1.). Haszonbérleti jogra vonatkozólag Szegedi Tábla 6. sz. határozat (Uj Dtár VI. 588. 1.). Lásd még ptk. tj. bsz. 1272. §-át. A végrehajtás egyéb nemei. 222. §. helyett: 1912 : LIV. t.-cz. 49. §. 1129. Az okirat kiadásában való marasztalás az 1881 : LX. t-cz. 222. §-a szerint végrehajtható nem lévén, az okirat ki nem adásának jogi következménye az, hogy az abban foglalt megállapodás a felek között hatálytalan. (C. 1913. szept. 23. 5532. sz.) V. ö. C. 7476/901. (Uj Dtár VI. 592. 1.). 231. §. 1130. Ha az alperes marasztaló ítélet folytán a marasztalási összeget a biztosítási végrehajtás elkerülése végett birói letétbe helyezte, erre a letéti összegre a felperes csak feltételes zálogjogot szerzett, amely nem alkalmas annak a meggátlására, hogy harmadik személy erre az összegre végrehajtást vezethessen és követelhessen és követelését abból kielégíthesse. (Temesvári tábla 1914. márczius 20. Fs. 109/914.) 236. §. 1130. A \<ógreht. törv. 236. §-ára alapított kártérítési kötelezettség megállapításához nem elegendő az, hogy a fél a biztosítást megkérte s az a határozat, melynek alapján az elrendeltetett, utóbb jogerősen hatályon kivül helyeztetett, hanem szükséges az is, hogy a végrehajtási kérelem kieszközlésekor tudja azt, hogy jogellenesen eszközölte ki a végrehajtást A követelésnek, melyre a végrehajtást vezette, „nyilván" valótlan vagy megszűntnek kell lennie.