Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XVI kötet második fele. (Budapest, 1916)

676 Vcgre-bajtási törvény volna akkor, ha ingatlan jutaléka adóstársának ingatlan juta­lékával egyidejűleg került volna árverés alá. Tekintve pedig, hogy alperes követelése felerészének a Sz. S. jutalékából való kielégítését nem szorgalmazta, alperes a felperesek ingatlan jutalékából csak aránylagos felerészére szorgalmazhat kielégítést s mivel azt a birói letétből meg­kapta, alperes a törlési engedély kiadására vagy a zálogjog tör­lésének tűrésére volt kötelezendő. Kötelezendő volt az árverési költség visszafizetésére is stb., stb. A nagyváradi kir. tábla: A felpereseket az árverési költ­ség visszatérítése iránti keresetükkel elutasítja, egyebekben az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Felperesek nem bizonyították, hogy az alperesi követelésnek általuk megtérítendő felerész összegével az ár­verésnek június 18-án törtérit kérése előtt az alperest kész­pénzben való fizetéssel megkínálták volna; alperes tehát az ár­verést jogosan kérelmezhetvén, annak kérési költségeivel nem terhelhető. Egyebekben az elsőbirósági itélet helybenhagyandó volt indokaiból és azért, mert a végrehajtási törvény azzal, hogy a kielégítésre fordítható vagyonalapot és ennek az érdekeltek közt való megosztási módozatait szabályozza, nemcsak a hite­lező érdekeit védi, hanem főleg a végrehajtás kényszere alatt álló feleknek az anyagi végromlástól való lehető megóvását is célozza; a különböző érdekek összeegyeztetésének eme kettős nézőpontjából vizsgálandó végrehajtási törvény 190. §-ának ama rendelkezése is, amely az egyetemleges kötelezettség sza­bályainak az egyetemleges zálogjoggal terhelt ingatlanok társ­tulajdonosaival szemben való merev alkalmazásától eltekint s a hitelezőt a kielégítésre szolgáló vagyonalap mikénti felhasz­nálása tekintetében az aránylagos kielégítés kötelező igénybe­vételére utalja; mert a végrehajtási törvény egész szellemével ellenkeznék az az értelmezés, amely jogsegélyt nyújtana ahhoz, hogy — igen gyakran — pusztán nyereségre irányuló hitelmü­veletek pénzügyi sikere érdekében a végrehajtást szenvedő a hitelezők részéről való felesleges zaklatásnak vagy épen ki­zsákmányolásnak tétessék ki. A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét azon részbeni vál­toztatással hagyja helyben, hogy alperest csupán annak tűré­sére kötelezi, hogy felperesek a zálogjog törlését a telekkönyvi hatóságnál a jelen per Ítélete alapján kérhessék. Indokok: A telekkönyvi rendtartás 151. és 155. §-a sze­rint, ha a nyilvánkönyvi tulajdonos az ő jószágára eredetileg érvényesen bekebelezett jognak elévülés vagy más módon el­enyészése miatt törlés iránt keresetet indított, ennek alapján a

Next

/
Oldalképek
Tartalom